„Amikor fiataloknak tartok előadást, és megkérdezem, milyen zöldséget szoktak fogyasztani, előfordul, hogy valaki csak a pizzán lévő paradicsomszószt említi” – meséli Antal Emese dietetikus, szociológus, a Nagy gyermek az asztalnál című könyv szerzője.
A szakember ennek ellenére azt állítja, hogy a kortárs nyomás, a gyorséttermi reklámok és az influencerek innen-onnan összeollózott életvezetési tippjei közepette is ki lehet alakítani az egészséges szokásokat.
A legjobb, ha gyerekkorban kezdjük
Az van a legkönnyebb helyzetben, aki már kezdettől figyelt a család egészséges étrendjére. Így ugyanis kamaszkorra általában megszilárdulnak az egészséges szokások, és ezek a rutinok még a kortárs nyomást is felülírhatják.
„Nem vagyok a tiltás híve, azt vallom, néha belefér egy-egy gyorséttermi menü vagy némi édesség az étrendbe – mondja Antal Emese. – Nem mindegy azonban, hogy a hamburger és a kóla adja-e a fiatal étkezésének gerincét, vagy a frissen készített, házi ételek.”
Beszélgetni, együtt főzni
A szakember úgy véli: a legtöbbet a beszélgetéssel, a példamutatással érhetjük el a fiatalok életmódjának kialakításában. Járjunk együtt piacra, főzzünk közösen, beszélgessünk arról, miért fontos egészségesen táplálkozni.
„Ha a fiatal az interneten látott valamit, amivel nem értünk egyet, akkor se söpörjük le egyből, inkább nézzünk utána mi is a dolognak.
Mi is mutathatunk neki olyan videókat, cikkeket, amelyekben egy számára is hiteles ember mutat be valóban egészséges recepteket.”
Nem tiltani kell például az instant tésztát, hanem megbeszélni, hogyan érezte magát azután, hogy legutóbb ilyesmit evett, mennyi idő múlva lett újra éhes, és megmutatni, hogy alig kerül több munkába frissen elkészíteni egy olyan finom ázsiai tésztaételt, amely még csak nem is kerül sokkal többe.

Ez is érdekelhet
Nagy változások időszaka
15 és 25 éves kor között minden téren óriási változások következnek be egy fiatal életében. Átalakul a test, a személyiség, közben a fiatal elvégzi a középiskolát, munkába áll, vagy felsőoktatási intézményben tanul tovább. Sokan a nagykorúvá válásuk után el is költöznek otthonról, sőt van, aki fiatal felnőttként már a családalapítás elején jár. Ezek a változások az étrendet is befolyásolják.
„Nagyon lényeges, hogy a fejlődő szervezet minden fontos tápanyagot megkapjon” – hívja fel a figyelmet szakértőnk.
Szükség van fehérjékre (halakra, tojásra, húsokra, hüvelyesekre, tejtermékekre) az izomépítéshez, jó minőségű, összetett szénhidrátokra (zöldségekre, teljes kiőrlésű gabonafélékre) az energiaellátáshoz, egészséges zsírsavakra az agyműködés támogatásához. És természetesen vitaminban és ásványi anyagokban gazdag ételekre, főleg zöldségekre, gyümölcsökre, hüvelyesekre.
„A lányok számára különleges jelentőséggel bír a vas a menstruáció alatti vérveszteség miatt.
A többek között a tengeri halakban és az olajos magvakban lévő omega-3 zsírsavak az agy és az idegrendszer működését támogatják, a sok testi folyamatra ható D-vitamint pedig tavasztól őszig mindenkinek érdemes pótolnia. Vizsgaidőszakban még egy kis édesség is belefér, hiszen a cukor jó üzemanyag a memória számára – az azonban fontos, hogy lehetőleg értékes alapanyagokból készítsük.
Szakértőnk a megfelelő folyadékfogyasztásra is felhívja a figyelmet.
„Szerencsére egyre több fiatal jár kulaccsal, már csak a fenntarthatóság jegyében is – a legjobb, ha nem cukros üdítő, hanem víz, ásványvíz kerül bele.”
Dobozok otthonról
Az albérletbe, kollégiumba költöző diákoknál gyakori, hogy együtt kísérleteznek a konyhában, a hétvégére hazalátogató gyerek pedig nagy táska dobozolt főtt étellel tér vissza. Érdemes mindent kiporciózni, felcímkézni, elmagyarázni, melyiket egye először, melyikhez kell esetleg hozzáadni egy kis tejfölt vagy joghurtot – így észrevétlenül is formálhatjuk az étrendjét.
Ne kövessenek akárkit!
Sokszor előfordul, hogy egy hirtelen betegség, például ételérzékenység vagy inzulinrezisztencia miatt kell változtatni a fiatal étrendjén. De az is gyakori ebben a korban, hogy fogyókúra céljából, vagy valamelyik influencer hatására kezd valaki diétába.
Van, aki kipróbálja a vegetáriánus, vegán étrendet, mások épp ellenkezőleg, a sok állati fehérjét tartalmazó paleóra esküsznek. Antal Emese felhívja a figyelmet arra, hogy sok közösségi médiás sztár nem rendelkezik megfelelő tudással ahhoz, hogy táplálkozási tanácsot adjon. Éppen ezért fontos kritikával kezelni ezeket a trendeket.
„Az is nagyon fontos, hogy ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz. Midenkinek más az alkata, az egészségi állapota, érdemes tehát az étrendet is személyre szabni, ha szükséges, szakember segítségével.”
És ha buli van?
Ez a korosztály az, amelyik viszonylagos rendszerességgel bulizik, és ilyenkor bizony, előkerülhet az alkohol.
„A tapasztalat szerencsére azt mutatja, hogy ebben a generációban mintha kevésbé lenne népszerű a szeszes ital – fejti ki Antal Emese. – Az is divatba jött, hogy egy társaságban legyen egyvalaki, aki nem iszik, és felügyeli a többieket”.
A szakértő mindenesetre azt javasolja: ne engedjük úgy buliba a gyerekünket, hogy nem beszéltünk vele a mértékletes alkoholfogyasztás szabályairól. Valamint az ásványvíz, a borkorcsolyák, az evés fontosságáról, és ne lenne vészhelyzeti terv (például telefonálni a szülőknek) arra az esetre, ha mégis túlzásba esne a buli hevében.
Napi mintaétrend fiataloknak
- Reggeli: 2,5 dl 2,8%-os tej, padlizsánkrém joghurttal, olívaolajjal, 2 db korpás zsemle, 1 db zöldpaprika
- Tízórai: 1 db alma, 40 g tönkölyropi, 25 g mandula
- Ebéd: szilvaleves mézzel, lecsós natúr csirkemellszelet, párolt barna rizs
- Uzsonna: 1,75 dl kefir, 1 nagyobb mandarin, 40 g kölesgolyó
- Vacsora: 2 dl frissen facsart narancslé, rakott burgonya csirkesonkával
Fotó: Adobe Stock


