Világszerte több mint 2,8 millióan szenvednek ebben a betegségben. Hazánkban mintegy 10 000 ember érintett, köztük háromszoros a nők aránya. A sclerosis multiplex a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) krónikus, autoimmun gyulladásos betegsége, melyben az immunrendszer megtámadja az idegrostok védőburkát (mielinhüvely), zavarva az ingerületátvitelt és ezzel a beidegzést.
A betegség kialakulásának hátterében – a genetikai hajlamtól a vírusfertőzéseken át – több tényező állhat.
Ugyan a sclerosis multiplex ma még gyógyíthatatlan betegség, viszont gyógyszerrel és egyéb kezelésekkel sokszor lassítható az előrehaladása. Ehhez azonban fontos, hogy időben felismerjék, és megkezdjék a kezelést.
Háromlépcsős diagnózis
A sclerosis multiplexet ezerarcú betegségnek is nevezik, mert a tünetek és a lefolyása is nagyon változatos. Az SM által okozott idegrendszeri károsodások mértéke és üteme betegenként eltérő:
- vannak, akik évtizedekig viszonylag kevés panasszal élnek,
- másokat gyors állapotrosszabbodás fenyeget.
Éppen ezért a kezelés és már a diagnózis is komoly kihívás elé állítja az orvosokat. Az első tünetek közé tartozik a zsibbadás, a látászavar, az egyensúlyproblémák, a végtaggyengeség. Az idegrendszeri panaszokon túl agysorvadás is felléphet, és ennek következtében memóriazavarok is jelentkezhetnek.
A diagnózis felállításának három lépcsője van: először a klinikai tüneteket állapítja meg az orvos, majd MR-vizsgálattal beazonosítja a gócokat. Emellett az agyvíz vizsgálatával kimutat egy bizonyos fehérjét, amely az idegrendszeri immunválasz jelenlétére utal.
Ez is érdekelhet
Amerikai előrelépés
Az utóbbi években több vizsgálatot folytatnak, amelyek segíthetik a betegség mielőbbi felismerését. Most ezek közül mutatunk be kettőt.
A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem legújabb kutatása szerint már akár 7 évvel az első tünetek megjelenése előtt vérből kimutatható a betegség. A kutatók elsősorban a mielinhüvelyt vizsgálták. A mielinhüvely az idegsejteket körülvevő védőburok, ami szigeteli az idegsejtek közötti elektromos jeleket, így elősegítve a gyors és gördülékeny információszállítást. Az SM-nél a mielinhüvely sérülése okozza a problémát.
Egészséges egyének mellett olyan betegek vérmintáit vizsgálták, akiket később sclerosissal diagnosztizálták. A sejtekben, szervekben lévő fehérjét vették górcső alá: a csapat több mint 7000 fehérjét elemzett.
Arra a következtetésre jutottak, hogy már évekkel a betegség megjelenése előtt megnő azoknak a fehérjéknek és molekuláknak a száma a vérben, amelyek felelősek a mielinhüvely sérüléséért.
Kifejlesztettek egy olyan biomarker-panelt, amelyek segítik kiszűrni a magas sclerosis multiplex-rizikójú embereket, még a tünetek megjelenése előtt. Az eredmények hatására ezentúl lehetőség lehet a korai diagnózisra és a késleltető terápiára. Ha időben beavatkozunk – például olyan gyógyszerekkel, amelyek az immunaktivitást csökkentik, vagy a mielint védik, akkor le lehet lassítani a betegséget.
Francia vizsgálat
Vannak olyan tényezők, amelyek megnövelik a betegség kialakulásának kockázatát: ha például a szülők egyike érintett, nagyobb valószínűséggel lesz a gyerek is beteg. A párizsi Sorbonne Egyetem kutatása szerint vannak olyan tünetek, amelyeket korábban nem hoztak összefüggésbe a betegséggel.
Sclerosisosokat, Crohn-betegeket, lupusban szenvedőket és a kontrollcsoporthoz tartozó, egészséges, autoimmun betegség nélküli egyéneket vizsgáltak. Az eredményeket összevetették egy olyan orvosi listával, amely 113 betegség tüneteit sorolja fel.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a betegség megjelenése előtt 5-10 évvel milyen tüneteik voltak a később SM-mel diagnosztizáltaknak.
- A 20 000 sclerosisos beteg 50 százalékánál figyeltek meg székrekedést,
- 47 százalékuknál szexuális zavart és 38 százalékuknál húgyúti fertőzést.
- 22 százalékuknál depresszió és 21 százalékuknál hólyaggyulladás jelentkezett.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ezen tünetek megjelenése után automatikusan kialakul a sclerosis.
„Nem mindenki lesz sclerosisos, ha a fenti tüneteket – akár közülük többet – tapasztal magán – mondta a tanulmány egyik szerzője, Céline Louapre. Ezek az eredmények azokat a biológiai mechanizmusokat segítik megérteni, amelyek a testben lejátszódnak, mielőtt a betegség tünetei megjelennének.
Az alacsony D-vitamin-szint is jellemző
Magyarország a közepes SM-rizikófaktorú országok közé tartozik, tőlünk északabbra gyakoribb, délebbre ritkább ez a kórkép, valószínűleg a természetes D-vitaminforrás miatt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek kb. kétharmadában alacsonyabb a D-vitamin-szint, amit pótolni kell.
Országszerte csaknem 30 SM Centrum található. Az orvosi kezelés mellett életmódbeli változással is tudunk segíteni. Fontos a dohányzás mellőzése, emellett a rendszeres testmozgás, javasolta a Semmelweis Egyetem.
A cikk elkészültében segítségünkre volt dr. Kádár János belgyógyász, immunológus főorvos.
Ez is érdekelhet: Mellékhatások: így tegyél bejelentést, ha valami nem stimmel a gyógyszereddel
Fotó: Adobe Stock
