Az emberek mindig is szerették volna úgy érezni, hogy beleláthatnak a jövőjükbe. Kíváncsiak voltak a csaták kimenetelére, hogy milyen termésre számíthatnak, és melyik irányból jön a kérő a házhoz.
A kínaiak és a maják az égbolt csillagaiból olvasták ki, hogy mi vár rájuk a jövőben, de emlékezzünk csak József történetére a Bibliából, aki megfejti a fáraó jövendőmondó álmát. Az afrikai törzseknél jellemző, hogy csontokból jósolnak, északon pedig a rúna-kövek súgták meg a jövőt. A kártyából való jóslás is többezer éves, és keletről terjedt el, de különleges módon a Távol-Keleten volt népszerű kagylókból kiolvasni a jövőt. Szintén Kínából származik a mai napig használt Ji Csing, azaz a Válaszok könyve. Az eredete a ködbe vész, éppen ezért nagyon misztikus írásnak tartják. Akik gyakran alkalmazzák, úgy tartják, nem is a jövőt mondja el, sokkal inkább tanácsot ad, mint egy jó barát. Hogy megtudjuk a Ji Csing üzenetét, három darab pénzérére van szükségünk. A Ji Csing ábrái az alapján alakulnak ki, hogy hány fej és hány írás szerepel, miután véletlenszerűen ledobtuk az érméket. Az ehhez fűzött magyarázatot kell a saját életünkre értelmezni.
Történelmi tanulmányainkból is emlékezhetünk a delphoi-i jósdákra, ahol államférfiak, de az egyszerű ember is jóslatot kérhetett a Püthiától, azaz a jósnőtől. A jóslatot komoly rituálé előzte meg és ez mindenkire vonatkozott, még az egyiptomi fáraóra is, aki maga is megfordult itt jóslatért. Miután a jósoltató – aki kizárólag férfi lehetett -, megfürdött forrásvízben, egy kecskét kellett feláldoznia, majd azt követően, hogy megfizette a megszabott díjat, benyújthatta egy táblácskán a kérdését, amire a jósnő válaszolt. A korabeli beszámolók szerint ezek a jóslatok gyakran igen homályosak és kétértelműek voltak, így szinte a jósoltatóra volt bízva, hogyan értelmezi azt.
A középkor jósnői az életükkel játszottak, hiszen ha valakit boszorkánynak bélyegeztek – márpedig ezt a vádat akár egy füvesasszony is megkaphatta -, könnyen máglyán végezhette. Ennek ellenére a csillagászok többsége foglalkozott asztrológiával is, közülük pedig a leghíresebb Nostradamus volt.
Nem kellett azonban ahhoz a csillagok titkát ismerni, hogy az emberek jósolni tudjanak. Számtalan titkos módszer keringett a magyar falvakban is, amelyekből következtetni lehetett az időjárásra, a termés nagyságára, de megjósolták a lányok leendő kérőjük nevét is. Általában ezek a jövendölések egy-egy különleges naphoz kötődtek, például András-, vagy Luca naphoz, esetleg szilveszterhez.
A jóslás sztárjai
Minden kornak megvoltak a maga sztár-jósai, akiket koronás fők, államférfiak, ismert emberek faggattak a jövőjükről. Jóslataikért cserébe hol gazdagság és megbecsülés, máskor száműzetés lett a jutalmuk.
Titus Vestricius Spurinna
A római történelem egyik sorsfordulatát, Julius Caesar meggyilkolását is jóslat előzte meg. Titus Vestricius Spurinna, az etruszk jós előre figyelmeztette a császárt, hogy óvakodjon március idusától.
Lenormand kisasszony
Anna-Marie Lenormand húszéves volt, amikor megtanulta egy vándor jövendőmondótól a kártyaolvasás tudományát, és híre onnantól szájról-szájra járt. Szalonja mentes volt a hívságoktól, és vendégeitől – éppen a diszkréció okán -, nem kérdezett soha többet, mint a születési dátumukat, és nevük kezdőbetűjét. Ez már elégnek is bizonyult ahhoz, hogy belelessen a jövőbe. Leghíresebb jóslata Josephine-hez, Napóleon későbbi feleségéhez kötődik. Az asszony inkognitóban ment el Madame Lenormandhoz, és kérte, adjon tanácsot; férjhez menjen-e egy nála jóval fiatalabb korzikai férfihez. A madame kiterítette kártyáit, és azt javasolta, mondjon igent a kis korzikainak, mert így császárnői korona kerül majd a fejére. Így Josephine hozzáment a későbbi császárhoz, Napóleonhoz, és maga az uralkodó is gyakran kikérte Lenormand asszony tanácsát egy-egy fontos döntése előtt. A jósnő például óva intette, hogy Oroszország ellen induljon harcba, ám a hadvezér nem hallgatott rá, és súlyos vereségeket szenvedett. Később Lenormand a császár bukását is megjósolta, ám ekkor kegyvesztetté vált, és külföldre száműzték. A jósnő I. Sándor cárnak előre megmondta, hogy merénylet áldozata lesz, és bizony saját halálát és temetését is pontosan leírta. Tudta, hogy száz siratóasszony kíséri majd utolsó útjára.
Nostradamus
Az 1500-as években élt Michel de Nostredame, vagy ahogyan az egész világ ismeri, Nostradamus pestisorvosként szerzett hírnevet a korabeli Franciaországban, ám nem ez, hanem versekbe szedett jövendölései miatt maradt fent a köztudatban. Ma már úgy gondolják – bár nagyapjától megtanulta a bolygóállások titkait -, valójában nem számításai, hanem látomásai voltak azok, amelyeket papírra vetett. Jóstehetségének híre egészen a királyi palotáig jutott, így II. Henrik magához hívatta, és hamarosan a királyné, Medici Katalin támogatását is elnyerte. Az első bekövetkezett jóslatnak egyébként éppen azt tartják, amelyben a király halálának körülményeit írja le Nostradamus. Az utókor szerint a jós előre elírta Hitler, Napóleon térnyerését, a világháborúkat, a 2011-es terrortámadásokat, de a Challenger katasztrófáját és Diana hercegnő halálát is. Ő maga 62 évet élt. A legenda szerint, akivel utoljára beszélt, annak azt mondta „hajnalban már nem talál életben”. És valóban reggel már nem volt az élők sorában.
A tibeti állami jós
A Nechung jósda, azaz a tibeti állami jósda évezredes hagyományokra tekint vissza. A kiválasztott jövendőmondónak beleszólása van a Dalai Láma döntéseibe. Tibeti asztrológia igen híres, ám nem csak a bolygóállásokat alkalmazták a jóslásnál, hanem az úgynevezett jóskockát, amelynek hat oldalára mantrákat festettek, és a kivetés alapján fejtették meg a jövő titkait.
Fotó: Unsplash.com
