A nyári napforduló pontos időpontja idén a június 20-ról 21-re virradó éjszaka, míg Szent Iván éje csak három nappal később, június 23-ról 24-re virradóra érkezik el. A csillagászati nyárkezdet egykor Szent Iván éjjele volt, a különféle naptármódosítások miatt azonban három nappal előbbre került. A hagyomány szerint ilyenkor tüzeket gyújtanak – ettől kezdve ugyanis rövidülnek a nappalok, gyengül a nap ereje, így támogatni kell, amíg új erőre nem kap.
A kívánságok ideje
A gazdák ezen a napon tudtak a legtovább a betakarítással foglalkozni, és úgy tartották, hogy a hosszan tartó fény kevesebb esélyt ad a gonosz szellemeknek. A kelta hagyományban az örömtűz Litha, az életörömöt hozó gabonaistennő szimbóluma volt. Később az aratás leghosszabb napját ünnepelték vele – az 1800-as években egyes elöljárók büntették, ha valaki ilyenkor nem gyújtott máglyát.
A rossz szellemek elűzése mellett a tűz a kívánságok teljesüléséről is gondoskodott. Korábban szokás volt átugrani a lángokat, ma azonban elég megkerülni ahhoz, hogy teljesüljenek a vágyaink. Az, hogy hányszor kell pontosan körbejárni a tábortüzet, attól függ, mi a kérésünk. A legtöbb a hét kerülés, mert a számmisztikában ez az isteni igazság, a kívánságaink szentesítésének száma.
- Egyszer kerüljük meg a máglyát, ha a kívánságunk az, hogy a szerelem mihamarabb köszöntsön be az életünkbe.
- Két kerülésnél a meglévő párkapcsolat alakuljon a kedvünk szerint.
- Három kerülésre van szükség, ha az a fontos, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy betegségből akár mi, akár számunkra fontos személy felgyógyuljon.
- Négy kerülés esetén az anyagi helyzetünkben történjen pozitív irányú változás.
- Öt kerülés abban segíthet, hogy a munkánkban, a karrierünkben a dolgok az elképzelésünk szerint alakuljanak.
- Hat kerülés gyermekáldást hozhat, akár mi vágyunk a család bővülésére, akár egy szeretett személy szeretne kisbabát.
- Hét kerülés esetén vitás ügyben érkezhet a kedvünk szerinti megoldás.
Rontásűző növények
Őseink úgy tartották, hogy aki átugrotta a tüzet, az a következő évben több területen is szerencsés lesz. A kisebb méretű máglyákat Szent Iván-nap előestéjén, június 23-án gyújtották, ezzel idézték meg, majd tették ártalmatlanná a gonosz szellemeket. A tűzbe csontot, szemetet dobtak, egyes falvakban pedig elégették a gonoszt jelképező figurát.
Ma is tartja magát a hiedelem, hogy komolyabb betegségből is felépülhet az, aki a Szent Iván-éjszakai tábortűzbe rövid időre almát vagy aszalt gyümölcsöt tesz, majd utána elfogyasztja. Az északi népek viszont mérges gombákat dobáltak a lángok közé, hogy megtörjék a manók hatalmát, akik a hitük szerint ezen a misztikus éjszakán megnyitják a hegyeket, és szabad utat adnak a gonosz szellemeknek.
A Szent Iván-éjjelén szedett haraszt, vasfű, harmatfű vagy fekete üröm minden bajt, sőt még a démonokat is elűzi. Állítólag aki ebben az időben gyűjt be illatos rozmaringot, bazsalikomot, azt a varázsnövények nemcsak a rontástól óvják meg, hanem a termékenységet is fokozzák. Elődeink a különleges éjszakán szakított virágok szálaiból varázskoszorút fontak: a ház homlokzatára vagy az ajtóra erősítve állítólag megvédte az ott lakókat a sorscsapásoktól.
A következő júniusig tartó szerencse kedvéért a népi hiedelem azt tanácsolja, hogy az elhamvadó parázsból vegyünk ki egy megmaradt vagy félig elégett faágacskát. Erről úgy tartják, hogy a legerősebb amulett, amely a szerencse mellett védelmet is nyújt, így a bajok elkerülhetnek bennünket.
A legmisztikusabb hónap
Egyes ezoterikus tanítók szerint a június misztikusabb hónap, mint a november, még akkor is, ha a halottak napja környékén elvékonyodik az élők és a holtak világa közötti választóvonal. Júniusban viszont nappal a legmagasabb delelő ponton áll a nap, éjjel pedig fent ragyog az Esthajnalcsillag, és a Jupiteren is látszik két holdjának az árnyéka. A néphiedelem szerint épp ezért ez a mágia hónapja: Szent Iván éjjelén a manók, a tündérek és más természetfeletti lények is előbújhatnak a rejtekhelyükről, és láthatóvá válhatnak.
A műholdak is felsejlenek
A nyári napfordulókor – június 21-én – a Föld fogástengelye a legkisebb szögben hajlik el a nap sugaraitól. Ez a magyarázata annak, hogy miért ilyenkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. A csillagászok a júniust a műholdak hónapjának is tartják, hiszen a nap hiába bukik a látóhatár alá, sugarai még akár éjfél után is megvilágíthatják a fejünk fölött keringő űrszerkezeteket.
Égés nélkül sétálnak a parázson
A Fülöp-szigetektől Görögországon át Afrikáig és Észak-Amerikáig a világ sok táján különleges beavatási szertartás a tűzön járás, amikor a szunnyadó lángok nyomán maradó izzó parázson sétálnak végig azok, akik a szokványos tapasztalatokon túlmutató élményt keresnek. Van, aki egyedül, van, aki a hosszan tartó kapcsolat reményében a kedvesét kézen fogva, sőt akár a hátára véve gyalogol végig a forró szőnyegen. Nem pipiskedve, hanem teli talppal járnak, mégsem szereznek égési sérüléseket. Természetesen ezt megelőzően hosszas felkészülésre, megfelelő lelkiállapotra és szakértő vezető segítségére is szükség van. Sokkal veszélytelenebb, ha egyszerűen csak a tábortűz mellett randevúzunk a párunkkal, és együtt járjuk körbe vele a Szent Iván-éji tüzet.
Fotó: AFP / Sergei Supinsky
