Kerek sátor, hármas világ
Vándorló, nomád őseink lakhelye a kör alakú, könnyen szétszedhető és máshol felállítható jurta volt, amelynek bejáratát vastag szőnyeg takarta. A küszöbére nem volt szabad rálépni, mert ezzel az ember megzavarta az alatta lakó házi isteneket, akik akár bajt is hozhattak. Vidéken sokan még ma sem szívesen lépnek a küszöbre.
- A bejárattal szemben állt a házioltár. Ezt ma is feleleveníthetjük, immár saját szimbólumainkkal: tegyünk rá egy fehér gyertyát, egy szál virágot és egy angyalszobrot vagy -képet. Naponta öt percre gyújtsuk meg a gyertyát, miközben magunkban megfogalmazzuk, miben kérünk támogatást.
- A sátor közepén álló tűzhely füstje a tető közepén lévő lyukon át távozott. A tűzgyújtás a családfő feladata volt, a táplálásában már a nők játszották a főszerepet. Mai változatként az étkezőasztalt állíthatjuk a középpontba, tűzenergiaként elég, ha gyertyát gyújtunk rajta.
- Az alsó világot a jurtát körülölelő rácsozat, a kerege, a középső világot a tető rudazata, a felső világot pedig a tündök, a jurta tetejének közepén lévő lyuk, a jurta „szíve” jelképezte. Ahogy ez a három rész együtt viseli a sátor terhét, úgy dolgozik együtt a hármas világ életünk, egészségünk óvásán.
- A földet gazdagon díszített szőnyegek borították, amelyek nemcsak a hidegtől, hanem a földből érkező negatív erőktől is védelmet nyújtottak. Hasonló volt a funkciója a kényelmes párnáknak is. A szokás a mai otthonok díszes szőnyegeiben, lakástextíliáiban él tovább.
- A férfiak helye a jobb, a nőké a bal oldalon volt, a bejárattal szemben. Velük szemben foglalhattak helyet a férfi oldalon a férfi, a női oldalon a női látogatók. A néphagyomány szerint a hálószobában még ma is a férfi fekszik az ágy jobb, míg a nő a bal oldalán.
- A férfiak a jurta jobb felében foglalkoztak az üzleti, pénzzel kapcsolatos ügyekkel, itt tartották a család vagyonát is. A bejárattól balra az edényeket tárolták, és itt készítették elő az ételt is, amelyet középen, a tűzhelyen főztek meg.
Nem csak lakóhely volt
Házasság szavunk nem véletlen: eleinknek a ház nem csupán fedelet jelentett, hanem a család életének szerves részét is. A bejáratot sokszor kelet vagy dél felé tájolták, és megmaradt az az ősi hagyomány is, hogy a délkeleti, azaz jobb oldala a férfienergiákat, az aktivitást, a gyarapodást képviselte, míg az északnyugati, bal oldal a nőit, a befelé fordulást, a pihenést.
Az alacsony bejárati ajtó célja az volt, hogy a belépő fejet hajtson a ház szelleme előtt, tisztelettel lépjen be a térbe. A ház középpontjában, a jurtához hasonlóan, a meleget és ételt adó tűzhely állt, amely körül összegyűlt a család. A mestergerenda nemcsak a tetőt tartotta, a régiek hite szerint a léleknek is utat mutatott. A bölcsőt alatta, arccal kelet felé helyezték el, az életük végére érteket pedig arccal nyugat felé fordították.
Az állatok ereje
Őseink az ajtóra vagy az ajtó melletti falrészre állatot ábrázoló szobrocskát, díszt helyeztek el. Mindegyikük mást jelképezett.
Galamb: A béke klasszikus szimbóluma, és egyben a Szentlélek jelképe.
Kakas: A bátorság, és mivel a Napot is szimbolizálja, a feltámadás jele.
Ló: Az erő és a bátorság képviselője. Patkóját is sokszor szegezték a kapura, az ajtóra, az ajtó melletti falra. Ennek mágikus erejét több okra is visszavezették: tüzesen helyezik a ló patájára, mégsem okoznak vele fájdalmat. Hét szöggel verik be, ez a szám pedig spirituális erővel bír. Alapanyaga, a vas is képes távol tartani az ördögöt.
Szarvasbika: Az ősmagyar sámánok gyakran öltöztek szarvasnak, az állat egykor a bölcsesség letéteményese volt. Elágazó agancsa miatt az Életfával azonosították.
A konyha energiája
A hagyomány szerint jobb, ha a tűzhely nem az ajtóval szemben áll, és a mosogató sincs közvetlenül mellette – utóbbi esetben ugyanis a tűz és a víz ellentétes energiái teremtenek feszültséget. A rend, a szekrényekben tisztán tárolt eszközök és a zöld növények, fűszerek viszont kiegyensúlyozottá tehetik az energiákat.
Nyugalom a hálószobában
Őseink az ágy fölött és az éjjeliszekrényen elhelyezett vallásos jelképektől pozitív energiát, a rémálmok elűzését várták, valamint azt, hogy megóvják a lelket, amely alvás közben kiszállhat a testből. Úgy tartották, hogy a lélek védelmére jó úgy elhelyezni a tükröt, hogy az ágyban fekvő ember ne láthassa meg magát benne – hiszen a tükröket a másik dimenzió kapujának gondolták. Azt is tudták, hogy hirtelen felébredve ijesztő lehet a saját mozgásunkat meglátni.
Áldás, békesség
Az ajtó mellett sokszor helyeztek el jókívánságokat: „Áldás és békesség legyen a ház népén és az ide érkező vendégen!” Ma is többfelé kaphatók ilyen táblácskák, amelyeket nemcsak az ajtó külső, hanem a belső oldalára, vagy a bejárati ajtóval szembe, a falra is tehetünk.
Fotó: Adobestock, getty images
