Szellemjárta kelbimbó
Talán vannak még néhányan, akik, ha kelbimbót főznek, kereszt alakú bevágást ejtenek a zöld gömböcskék alján. Ez nem az ételkészítést könnyíti meg, hanem egy középkori babona, immár jelentését vesztett tovább élése. A régi hiedelem szerint ugyanis a kelbimbó és a káposztafélék, de még a saláta levelei között is apró démonok, szellemek bújhatnak meg, amelyek az ételt elfogyasztó ember szervezetébe kerülve betegséget okozhatnak.
A démonűzés leggyakoribb szimbóluma pedig nem más, mint a kereszt, így a bevágás a rejtőzködő lelkek elűzését szolgálta.
Lények a szökőkútban
Ma sem ritka látvány, hogy a turistalátványosságnak számító szökőkutakba – például a római Trevi-kútba – az arra járó turisták pénzérmét dobnak, hitük szerint azért, hogy visszatérjenek a városba. A hiedelem eredete az ókorba nyúlik vissza, amikor az emberek úgy gondolták, hogy a szökőkutakban vagy medencékben vízi szellemek, istenségek laknak. Az érméket az emberek felajánlásként dobták a vízbe, hogy sikert, termékenységet kérjenek az ott élő természetfeletti lényektől. A középkorban keresztény szentek segítő jelenlétét társították a kutakhoz, ahol különféle jótéteményekért fohászkodtak hasonló módszerekkel.
Disznóvágási rituálék
A magyar paraszti kultúra elválaszthatatlan része a disznóvágás, amelyhez már-már szertartásszámba menő babonák kapcsolódtak. A kisebb gyerekeket, akik esetleg sajnálták, siratták a háziállatot, a házba küldték, mert úgy tartották, hogy az együttérzésük csak elnyújtja a haláltusáját. A perzselés előkészítésekor a fejének a ház irányába kellett néznie, ellenkező esetben szerencsétlenséget idézhettek magukra a tulajdonosok. Szalmacsóvával háromszor kellett körüljárni a disznót, hogy a vadállatok elkerüljék a környéket. A segítőnek pedig maga felé kellett húznia a testét a perzselésnél, hogy nagyra nőjön a szalonnája.
Ez is érdekelhet: Vidám temetések, köddé váló halottak: misztikus babonák elhunyt szeretteinkről
Tükrös hiedelmek
Az ókori népek különleges jelentést társítottak a tükörhöz. Volt, ahol jósoltak a segítségükkel. A rómaiak pedig úgy vélték, hogy a tükröződő felület átjáró a lélek világába. Ha tehát megsérül, és a képmásunk töredezettnek látszik benne, a lelkünk is megszenvedi a dolgot. Mégpedig hét évig, mivel a római babona szerint ennyi időre van szükség a teljes megújulásához. Ez él tovább abban a néphitben, amely szerint, aki eltör egy tükröt, azt hét év balszerencse várja. Ha pedig eladósorban levő lány az illető, akkor ugyanennyi ideig hiába vár menyegzőre. Egy mexikói hiedelem szerint nem ajánlatos két tükröt egymással szemben elhelyezni, mert ez valóságos portált, bejáratot hoz létre a gonosz erőknek ahhoz, hogy belépjenek a házba.
Fotó: gettyimages
