Az utóbbi időben ismét a figyelem középpontjába kerültek a Nazca-vonalak, vagyis azok a hatalmas, az égből kivehető rajzok, melyeket Peru Nazca sivatagának vörös kőzetébe véstek. Ugyanis a mesterséges intelligenciának köszönhetően 303 új rajzot fedeztek fel az eddig feltérképezetteken kívül. Az újfajta technológia talán idővel képes lesz arra is, hogy megfejtse ezeket a geoglifáknak nevezett, gigantikus grafikai alkotásokat övező titkokat is.
Az sem tisztázott, mikor készültek
Az ábrák 520 négyzetkilométernyi területen helyezkednek el az Andok és a Csendes-óceán között. Keletkezésük idejével kapcsolatban nincs egyetértés. Egyes tudósok azt mondják, hogy i. e. 200 és i. sz. 600 között, míg más régészek és antropológusok szerint i. e. 100 és i. e. 300 között készülhettek. A 16–17. században spanyol felfedezők bukkantak rájuk, erről Pedro Cieza de León tesz említést Perui krónika című, 1553-as művében, amelyben a jelenséget ösvény- vagy nyomvonaljelzésként említi meg. Ezután azonban a vonalak kikerültek a figyelem fókuszából.
A nagy változás az 1920-as években következett be, ekkor kezdtek a régészek komolyabban foglalkozni a rejtélyes ábrázolásokkal. Nemcsak azt kutatták, hogy miért készültek ezek a formák, hanem azt is, hogyan hozták létre őket. A vonalakról ugyanis csak a magasból lehet megállapítani, mit ábrázolnak. Olyan tökéletesek, hogy elkészítésük előtt kisebb méretben meg kellett őket tervezni. Vannak, akik azt állítják: emiatt csakis a földönkívüliek alkotásai lehetnek.
Ez is érdekelhet
Még az inkák előtt
A régészek és antropológusok azonban úgy vélik, hogy a rajzokat emberi kéz alkothatta. A Nazca sivatag talajáról felszedték a felszínt borító vékony, vörös és fekete kavicsréteget, ami alatt fehérbe hajló halványsárga kőzet lapult. Mindezt kézzel végezhették, a felszedett kavicsokat felhalmozták a vonalak mellett. Azért maradhattak meg évszázadokon keresztül épségben, mert ezen a tájon nagyon kevés a csapadék, így semmi nem mosta el a vájatokat.
A legújabb kutatások szerint a nazca indiánok hozhatták létre őket, akik az inkák ősei voltak. Földművelésből éltek, és semmiféle írásos emlék nem maradt utánuk. Az inkák sokat meríthettek a kultúrájukból, gondoljunk csak a bonyolult kőépítményeikre – például a hegyek között épült Machu Picchu-ra vagy a tiahuanacói monumentális építményekre –, illetve csodálatos szőtteseik és ezüst tárgyaik ábrázolásaira.
Mi célt szolgálnak?
Készítésük oka egyelőre nem világos, de az biztos, hogy nem lehetett öncélú. Egyesek szerint ezekkel a rajzokkal jelölték azt a helyet, ahol víz van. Mások azt állítják, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak készítették őket, azt akarták a tudtukra adni, hogy milyen idő és milyen termés várható a területen. Megint mások szerint a rajzokat az indiánok a különböző szertartások, rituálék végzése során használták.
A leghihetőbbek, leglogikusabbak a japán kutatók nevéhez fűződő magyarázatok. Ők azt állítják, hogy a vonalak egy része az egyik völgyből a másikba történő utazást segítette, mintegy útjelző táblaként tudatta az erre haladókkal, merre járnak. Az állatok, emberek, madarak rajzai ugyanis leginkább az ősi utak melletti lejtőn helyezkednek el. Azok, akik a földönkívüliek mellett teszik le a voksukat, azt mondják, hogy a vonalak titkos jelek voltak, amelyekkel egymásnak üzentek az idegenek. Eddig azonban egy magyarázatot sem sikerült bizonyítani.
Ez is érdekelhet: Rejtélyes gabonakörök: végre megfejtették, mi állhat a hátborzongató jelenség mögött?
A Nazca-vonalak 1994-ben kapták meg az UNESCO-tól a világörökség része státuszt.
Bagolyfejű ember és ritka barlangi pók
A 10-15 cm mélységű vonalakból összeálló, több száz méteres rajzok csak repülőgépről, drónról értelmezhetők. Minden kép egyetlen, megszakítatlan vonalból áll, a vonalak sehol sem metszik egymást.
Elsőként olyan rajzokat fedeztek fel, amelyek például kutyát, levágott emberi fejet, kést tartó delfint ábrázolnak. A mesterséges intelligencia nemrég azonban 303 új ábrát azonosított. Ezek között vannak növények levelei, madárfigurák és elvont alakok, amilyen például a bagolyfejű ember, a kígyócsőrű madár. A kolibri, a kardszárnyú delfin is szerepel, és nem hagyhatjuk ki a 45 méteres pókot sem, ami azért különleges, mert a pókfaj, amelyről mintázták, napjainkban is létezik. Ritka pókról van szó, amely az Amazonas őserdejének a mélyén, barlangokban él, Nazcától messze, 1500 kilométeres távolságban. Ám pontosan úgy használja a harmadik lábának a végét, ahogyan a nazca-rajzon szerepel.
Új motívumok
A japán Jamagata Egyetem munkatársai is részt vesznek a Nazca–vonalak rejtélyének a megoldásában. A legújabb, legmodernebb eszközökkel folytatják a kutatásaikat, amelyekhez drónokat is használtak, és terepen is kutatnak. Korábban 100 év alatt 430 vonalat fedeztek fel, a mesterséges intelligencia azonban felgyorsította a kutatást: 968 új vonalat talált, amelynek még nem is mindegyikét sikerült alaposan megvizsgálni. A korszerű mérések szerint az egyenes vonalak alig térnek el a tökéletestől.
Olyan ábrákat fedeztek fel, mint a kést tartó, emberi fejet levágó orka, újfajta növények, emberi alakok, kígyók, majmok, macskák, papagájok és lámák.
A legújabb rajzok 80 százaléka emberi alak – ez azért izgalmas, mert a korábban felfedezett rajzoknak több mint a fele állat, vadállat volt. Az újonnan leírt ábrák 9-10 méteresek.
Fotó: Getty Images
