Konyha

Több, mint egyszerű tejbepapi: ezek után egészen máshogy fog gondolni a búzadarára

A menzás „tejbepapi” ébreszthet bennünk kellemes vagy kellemetlen emlékeket, attól függően, hogy rendszeresen lágyra, könnyűre, esetleg csirizesre-csomósra sikeredett-e. Olcsó alapanyagából azonban emellett még sok minden mást is süthetünk-főzhetünk.

Cukorral vagy sóval

A gríz őrölt búza, akárcsak a liszt, csak annál durvább szemű. Hivatalos neve búzadara. Sokoldalú és könnyen, sokáig tárolható alapanyag. Egészségesebb a lisztnél, hiszen még benne van a búzaszem csírája, és ebben rengeteg ásványi anyag (vas, cink, magnézium), valamint számos vitamin (A, B, E) található. Sok mindent főzhetünk belőle, édeset, sósat egyaránt. Egyéni ízléstől függ, hogy kisebb vagy nagyobb szemű darát választunk-e. A durvább hasznos alapanyaga lehet töltött ételeknek, gombócoknak, a finomabb szeműből készülhetnek a pudingok.

A hagyományos tejbegríz receptje: ahány evőkanál dara, annyi deciliter tej kell hozzá. A tejet forrásig hevítjük, de még mielőtt kifutna, állandóan kevergetve hozzáadjuk a grízt, és kb. 5 percig főzzük, amíg besűrűsödik. Ekkor tetszés szerinti mennyiségű cukrot keverünk hozzá. Sose főzzük túl a darát, mert ­ragacsos lesz!

Torta és pogácsa

A grízből készülhet levesbetétnek daragaluska, köretnek grízgombóc, darafelfújt, puding, lepény, krokett és a megosztó, sokak által kedvelt, mások által messzire elkerült grízes tészta. A császármorzsa magyar változata is búzadarából van, míg osztrák rokonának palacsintatészta az alapja. A túrógombóc is elképzelhetetlen nélküle.

A régi magyar konyha még több mindenre használta: rétestölteléknek, amelyhez a darát tejben megfőzték, kevés vajjal kikeverték, cukorral habosra felvert tojássárgáját, majd a fehérjehabot hozzákeverve beletöltötték a tésztába. A daramorzsókához a tojások sárgáját vajjal, cukorral, csipetnyi sóval kikeverték, hozzáadták a darát és a tejet, majd 2 órán át állni hagyták, hogy a gríz megszívja magát. Beleforgatták a tojásfehérjehabot, megsütötték, villával összetörték, végül vaníliás cukorral szórták meg. Nagyjából ugyanezekből a hozzávalókból (némi darált mandulát, citromlevet hozzáadva) daratortát is sütöttek. A darapogácsába reszelt sajtot kevertek, majd a megsült pogácsákat is megszórták vele.

Nem csak búzából készülhet

Nem csak a hagyományos búzának van daraváltozata. A szárított kukoricaszemekből durvára őrölve kukoricadara lesz. Ebből készülhet a puliszka, amelyet az erdélyi konyhából ismerünk, és a polenta, amelyet az olasz gasztronómia használ gyakran. Nagy előnye, hogy gluténmentes, így a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. A kuszkusz, az arab konyha egyik legismertebb hozzávalója durvára őrölt durumbúzából készül.

Szirupos különlegességek

A şekerpare nevű török édesség egyszerűen elkészíthető. Vajból, porcukorból, grízből, tojásból és lisztből áll össze a tésztája, de kell bele egy kevés sütőpor is. Nagyobb nudlikat formázunk belőle, búzadarába forgatjuk őket, a tetejükre késsel nyílást vágunk, ebbe kerülhet majd a töltelék, az apróra vágott mogyoró. 25-30 perc alatt készre sütjük, és kevés citrommal ízesített cukorsziruppal öntjük le.

A görög galaktoboureko egyfajta grízes pite, amelynek a tölteléke tojással, vajjal, narancshéjjal dúsított tejbegríz. A sütés végén ezt is narancsos cukorsziruppal locsolják. Hasonló a bougatsa, a görög grízes rétes is.
Az arab basbousát joghurt teszi könnyebbé és az alkalmanként szintén hozzáadott kókuszreszelék izgalmasabbá. Ugyancsak szirup kerül a tetejére, amelyet fahéjjal, szegfűszeggel, citromhéjjal is lehet ízesíteni.

Laktató korongok

A gnocchiról már tudjuk, hogy jellegzetes olasz étel, de lényegében nem sokban különbözik a mi krumplinudlinktól. Létezik azonban egy változata, a gnocchi alla romana vagyis római gnocchi, amely egyáltalán nem hasonlít névadójához. Ez az egytálétel ugyanis nem más, mint sóval, tojással, vajjal és reszelt parmezánnal ízesített tejbegríz. A tejbedarát jó sűrűre kell főzni, majd tepsibe kanalazni, elsimítani, és ha a hűtőben kihűlt, korongokat szaggatni belőle. Ezeket teszik egymás mellé egy kivajazott sütőtálba, majd vajforgácsokkal, sajttal megszórva szép pirosra sütik. Ha nem magában fogyasztjuk, paradicsomos húsgolyók körete is lehet.

A marokkói korongok, amelyeknek harcha (harsa) a neve, sós változatban kenyérként, cukorral készítve pedig lekvárba vagy mézbe mártogatható desszertként tálalhatók. Hogy ne maradjon nagyon lapos, kerülhet bele sütőpor, élesztő is. A tejből, grízből, felfuttatott élesztőből (sütőporból), olvasztott vajból összeállított masszából korongokat formázunk, és serpenyőben megsütjük őket.

Fotó: Adobestock