Veszélyben a Besztercei
A Kárpát-medence klímája, talaja különösen kedvezett az európai szilvafajták kialakulásának. Ehhez az is hozzájárult, hogy a szilva nem kényes, akár vadon is nő, igénytelen, edzett, és mindenhez remekül alkalmazkodik. Rendkívül sok változata létezik. Vannak a kökényszilvák, amelyeknek állítólag a kökény az ősük, a cseresznyeszilvák, a ringlók, a házi szilvák.
A magyar kertek legismertebb szilvája a szép kék Besztercei volt, amelynek sárga a belseje és könnyen kijön a magja. A gasztronómia klasszikusa, Magyar Elek szerint damaszkuszi gyümölcsnek is nevezték, mert onnan származik. Ő írja azt is, hogy a Besztercei a világban a Hungarian plum nevet viselte, mert tőlünk terjedt el Nyugat-Európa és Észak-Amerika irányába. A Besztercei ma veszélyben van. Sokszor támadja a szilvahimlő, így a gazdák egyre többször helyettesítik ellenállóbb fajtákkal.
Miért lett a neve „nem tudom”?
A Besztercei mellett a legismertebb szilva számtalan mókás névre hallgat, sokszor szabadban terem. A cseresznyeszilvák nemzetségébe tartozik, és ezeket a neveket adták neki:
- cseresznyeszilva
- mirabolán
- mirabella
- potyóka
- paradicsomszilva
- lotyószilva
- fosószilva
Készíthetünk belőle lekvárt, amit keverhetünk még más szilvával vagy kajszibarackkal is. Szép sárgás, vöröses termése messziről virít, mire megérik, mézédes lesz. A Nem tudom szilva a Felső-Tisza-vidékén terem, frissen is finom, de lekvárnak, aszalásra és pálinkafőzéshez is remek. Penyigei szilvának is hívják. A hagyomány úgy tartja, hogy a Nem tudom név onnan származik, hogy az emberek sokszor kérdezgették: milyen fajta ez a finom szilva? Nem tudom – felelték a falubeliek. Beregben egyenesen úgy mondták:
„A szilvalekváros kenyér a szegény ember zsíros kenyere.”
A Nem tudom szilva ellenáll a szilvahimlőnek is, nem kell metszeni, permetezni.
Ez is érdekelhet: A pék nagymamájának trükkje: így marad a kenyér egy hétig friss, nem kell kidobni
Ringlók és más különcök
Minden ringló szilva, de nem minden szilva ringló. A ringlók ugyanis a szilvák családjába tartoznak, de nem hosszúkásak, hanem inkább gömbölydedek, és nehezebben tarthatók el. A 19. és a 20. század első felében a háztáji kertekben kedvelt volt a Zöld ringló, az Althann ringló, az Olasz kék és a Debreceni muskotály.
- A Zöld ringló valamikor ugyanolyan népszerű volt, mint a Besztercei, mert vékony a héja, lédús és édes. Nyersen, főzve és aszalva is nagyon finom.
- Az Althann ringló húsa narancssárga, savanykás, termése sárgás-rózsaszínes.
- A Debreceni muskotály a szilvák közé tartozik, héja sötétkék, alakja hosszúkás, magvaváló, lédús muskotályos ízű és szeptemberben érik, jóval később, mint a többiek.
- Az Olasz kék ducibb, nagyobb méretű, savanykásabb.
Manapság a Jojo szilva és a President szilva népszerű a termesztők körében. Noszvaj országszerte híres a szilvalekvárjáról, amit évszázados recept alapján készítenek. Amikor minden portán fő a lekvár, az egész falut belengi az illata. Ugyancsak híres az aszalt szilvájuk is, amit „szuszinka” néven árusítottak.
Lusta lekvár szilvából, cukormentesen
Szilvából készül az egyik, ha nem a legfinomabb lekvár. A gond csak az vele, hogy nagyon macerás! Több mint 10 órán át fő, közben folyamatosan kevergetni kell, és az sem baj, ha van egy rézüstünk, amiben elkészíthetjük. Van azonban egy szuper recept, amivel mindezt kihagyhatjuk, és egyetlen keveréssel másfél-két óra alatt isteni cukormentes szilvalekvárt készíthetünk!
Így készül: A megmosott gyümölcsöt kimagozzuk és egy tűzálló edénybe tesszük, a sütőben kicsivel 100 fok fölött fog elkészülni. Másfél óra múlva villával összetörjük, de akár le is turmixolhatjuk, majd mehet vissza a sütőbe, amíg szépen be nem sűrűsödik. Ha elérte a megfelelő állagot, még forrón töltsük tiszta, sterilizált üvegekbe, és mehet is a száraz dunsztba.
TIPP: Fűszerezzük!
Mivel akár 2-3 üvegenként is elkészíthetjük a lusta lekvárt, készíthetjük mindegyiket másmilyenre. A szilvához remekül passzol a fahéj, az ánizs, a kardamom, a gyömbér: egy-egy adagba tehetjük ezeket a fűszereket. Ha felnőtt változatot készítenénk, amikor villával összetörjük a gyümölcsöt, adjunk hozzá egy kevés száraz vörösbort. Több idő lesz, mire besűrűsödik így, de megéri!
Mocskos tészta
Szilvatermő vidékeken népszerű a „mocskos tészta”, amelynek fő hozzávalója a sűrűre főzött szilvalekvár. Mivel a dió egyszerre érik be a szilvával, ezért ugyancsak belekerült a receptbe. A tészta lehet kockatészta, fodros tészta vagy szélesebb metélt. Kell még hozzá cukor (kristálycukor, porcukor és vaníliás cukor egyaránt) és darált dió.
Így készül:
- Kiolajozunk egy tepsit, és beleöntjük a sós vízben kifőzött és leszűrt tésztát.
- Hozzákeverjük a szilvalekvárt, és két kanállal addig dolgozzuk össze a lekvárt és a tésztát, amíg teljesen el nem keverednek.
- A cukrokkal elkevert diót is hozzáforgatjuk, ügyelünk, hogy a tetején maradjon egy diós réteg.
- Előmelegített sütőbe tesszük kb. fél órára, amíg a cukros dió kissé karamellizálódik és megpirul.
Ez is érdekelhet
Fotó: AdobeStock
