Nem verte nagy dobra senki, mégis alapjaiban alakította át a húskészítmények egy részének szabályozását az agrárminiszter tavaly nyáron kiadott rendelete.
A 26/2025. (VI. 19.) AM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv több pontját is újrafogalmazta, elsősorban a kolbászokat, szalámikat és egyes előkészített húsokat érintve. A változások a bolti címkéken ugyan kevésbé látványosak, a háttérben mégis komoly szemléletváltást jelentenek – írta a Vince.
Az érlelt húskészítmények csomagolásán keresd az új jelölést
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója szerint az egyik legfontosabb módosítás az érlelt húskészítmények összetételének feltüntetését érinti. A hosszabb érlelésű kolbászok és szalámik esetében ezentúl nem külön-külön, abszolút számként jelenik meg a víz-, fehérje- és zsírtartalom, hanem egymáshoz viszonyított arányként.
Ez elsőre technikai részletnek tűnhet, valójában azonban sokkal pontosabban követi azt, ami a termékekkel az érlelés során történik. Az idő előrehaladtával ugyanis a nedvességtartalom csökken, az összetétel pedig természetes módon átalakul. Az új megközelítés ezt a folyamatot tükrözi vissza a címkéken is.
Félszáraz és száraz kolbászok, pont, mint a bor
Újdonság az is, hogy a rendelet külön kategóriaként bevezette a „félszáraz” és a „száraz” megnevezéseket. Ezeket nemcsak a hagyományos módon, hanem a vezérelt körülmények között érlelt kolbászok és szalámik esetében is alkalmazni lehet.
A cél egyértelmű: pontosabban elmondani a vásárlónak, mire számíthat, amikor levesz egy terméket a polcról.
Az érlelési technológia eddig sokszor rejtve maradt, most viszont beszédesebb, értelmezhetőbb kategóriák segítik az eligazodást.
Még több konyhai praktikát olvasnál?
- Így derítsd ki már a boltban, hogy a citrus héja tele van-e vegyszerrel: egy gyors teszt
- A hagyma színe nem csak dekoráció: ezért ne tegyél sose lilát a pörkölt és a gulyás alá
- Tócsni liszt és tojás nélkül: a végeredmény kívül ropogós, belül szaftos, nem lehet abbahagyni
- Séf árulta el a trükköt: így készíts tökéletes rántott sajtot, hogy ne folyjon ki sütés közbe
- A tökéletes rántott hús titka: így marad mindig ropogós a panír
Penészes helyett nemespenészes lett a felvágott
Változás történt a penészes felületű húskészítmények elnevezésénél is. A korábban használt „penészes” és „penészmentes” megjelölések helyét egységesen a „nemespenészes” kifejezés veszi át.
Ez nem pusztán nyelvi finomítás. A szó egyértelművé teszi, hogy irányított, kívánatos folyamatról van szó, amely az érlelés része, nem pedig véletlen vagy hibás jelenség.
A szabályozás ezzel csökkenti a félreértések esélyét, és segít abban, hogy a vásárló pontosabban értelmezze, mit lát a terméken.
A téliszalámi összetételénél külön szigorítottak
A „téliszalámi” elnevezés használata is szigorúbb keretek közé került. A jövőben ezt a megnevezést kizárólag azok a tradicionális, csemege jellegű szalámik viselhetik, amelyek meghatározott összetételi és érzékszervi követelményeknek felelnek meg.
Ez a pontosítás a klasszikus magyar termékek védelmét szolgálja, és azt is jelzi, hogy a név nem marketingfogás, hanem minőségi kategória.
A rendelet a hústartalom számítását is egyértelműbbé tette. A módszertan mostantól jogszabályban rögzített, nem csupán szakmai útmutatókban szerepel. A mintavételi adatbázisra épülő rendszer egységesebb, ellenőrizhetőbb meghatározást tesz lehetővé, ami egyszerre fontos az élelmiszerbiztonság, a gyártók és a fogyasztók szempontjából.
Fél éve él a jogszabály, te már találkoztál ezekkel a jelölésekkel?
Az új szabályok 2025. június 22-én léptek hatályba. A bevezetés az Agrárminisztérium és a NÉBIH együttműködésével történt, a piaci szereplők számára biztosított felkészülési idővel. A változások nem egyik napról a másikra érzékelhetők, mégis hosszú távon alakítják át azt, ahogyan a kolbászokat és szalámikat értelmezzük, gyártjuk és választjuk.
Fotó: Adobestock
