Lélek

Ellenségből legyen barát!

Akár a munkahelyünkön, akár a családunkban van mérgező, ellenséges kapcsolatunk, az nagyon sokat kivesz belőlünk. A lelkünk egészsége érdekében fontos, hogy ezeket a kapcsolatokat meggyógyítsuk.
békülés ellenségből barát gyimesi andrea harag mérgező kapcsolat

Dédelgetni a haragot nem jó, és az élet számtalan területén kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy aki megbántott bennünket, kiszúrt velünk vagy csalódást okozott, különféle körülmények miatt kényszerűen a mindennapjaink része marad. Nem jó vele egy légtérben lenni, érezhetően állnak a kések a levegőben, ami hosszú távon az egészségünk romlásához is vezethet. Épp ezért nagyon fontos, hogy képesek legyünk megbocsátani, felülemelkedni, és elengedni az illetővel kapcsolatos sérelmeinket. „A mérgező kapcsolat és a hozzá tartozó harag amellett, hogy rengeteg energiát elvesz, nem a jó énünket hozza ki belőlünk – vélekedik Gyimesi Andrea pszichológus. – Ráadásul a környezetünkben, aki bevonódik, és közelről figyeli a haragosunkkal való kapcsolatunkat, úgy ismer meg minket, mint aki képes ártani. Épp ezért, bármi is történt köztünk és a haragosunk között, érdemes nagyon komolyan elgondolkodnunk egy esetleges békülésen. Ez persze nyilván nem megy egyik percről a másikra, főleg akkor, ha a haragunk nem egy egyszeri, konkrét esetről szól, amikor a másik megbántott minket, hanem mélyen gyökeredző ellenszenvből fakad. Ilyenkor érdemes őszintén feltenni magunknak a kérdést, hogy valójában mi bajunk a másikkal, mi az, ami az ő személyiségében bennünket zavar. Ha a válaszunk is őszinte, meg fogunk lepődni, mert az illető, akit ki nem állhatunk, valószínűleg valami olyasmit képvisel, amit mi is magunkban hordozunk, a rejtett, fel nem vállalt vagy meg nem élt személyiségrészünkben. Könnyen lehet, hogy a haragosunknak sikerült valami, ami nekünk nem, beleállt egy helyzetbe, amibe mi nem mertünk, és ezért neheztelünk rá. Ha már felismertük, mi az, amit nehéz benne elfogadnunk, egy fokkal közelebb is jutottunk a megoldáshoz.”

Napról napra apad a harag

Pszichológus szakértőnk szerint úgy kerülhetünk közelebb a megbocsátáshoz és az együttműködéshez, ha a köztünk lévő különbségek helyett elkezdjük a hasonlóságokat kutatni. „Biztos van az illető életének olyan területe, amihez mi is pozitív mondatokkal vagy tettekkel kapcsolódhatunk – mondja Gyimesi Andrea. – Ha például mesél valamit a gyerekéről, mondjuk azt, hogy hogyan gyógyult ki az influenzából, osszuk meg vele a témában a saját történetünket. Mérgező családi vagy munkahelyi kapcsolat esetén a legnagyobb fegyver a kezünkben a kedvesség és a pozitív megerősítés, mert még ha gyűlöl is bennünket a másik fél, elbizonytalanodik, hogy lám, nekünk is van megértő, szerethető oldalunk. Az egyre több és több pozitív kapcsolódási pont pedig azt eredményezi, hogy napról napra apad a harag a lelkünkben az illető iránt.”

Kiút a gyűlölet mocsarából

„Az emberek között az ellenségeskedés általában a vélt vagy valós különbözőségből fakad – vélekedik szakértőnk. – Épp ezért, ha a két haragos fél megközelítést vált, és az addigi acsarkodást és egymás kínzását átfordítja pozitív tettekbe és együttműködésbe, az elképesztő energiát képes megmozgatni, és jelentős haladást eredményez, akár a munkában, akár a magánéletben. Hirtelen a két volt haragos kolléga összefog, és előállnak az addigi legjobb ötlettel, vagy a korábban gyűlölködő anyós-meny páros a család csodálatosan működő motorjává válik. Persze, épp a különbözőségekből fakadóan a későbbiekben is várhatóak viták vagy akár parázs veszekedések, és ha nem vigyázunk, könnyen visszasüppedhetünk a gyűlölködés mocsarába. Épp ezért nagyon fontos az úgynevezett asszertív kommunikáció, hogy a viták hevében ne vádaskodjunk, hanem a saját érzéseinkről beszéljünk egy-egy helyzettel kapcsolatban.”

Győzzük meg: nem ártunk!

Ha két ember korábban már sokat ártott egymásnak, akkor teljesen jogos az egymástól való félelem. Van olyan helyzet, amikor ahhoz, hogy béke legyen, egyszerre kell letenni a fegyvert, hátralépni, és mindent elkövetni azért, hogy új alapokra helyezzük a kommunikációt. „Ha valaki utál minket, az többnyire félelmek vagy olyan mögöttes, negatív gondolatok miatt van, amelyeknek többnyire töredéke sem igaz – mondja a pszichológus. – Egy-egy mérgező kapcsolat rendbetételének okán a mi feladatunk az, hogy a viselkedésünk által tudatosuljon a másikban, hogy tökéletesen ártalmatlanok vagyunk. Ha megszűnik a félelem és a negatív energia áramlása két ember között, a gyűlölködés okafogyottá válik.”

És ha nem megy a békülés

Persze előfordul, hogy két ember annyira haragszik egymásra, és oly mértékben elfogadhatatlannak tartják egymás közelségét, hogy a békülés nem lehet sikeres. „Ha végképp nincs más kiút, amennyire csak lehet, el kell távolodnunk a problémát okozó illetőtől. Ha munkahelyi konfliktusról van szó, a munkahelyváltás jó ötlet, azonban a családtagjainkat nem cserélhetjük le. Ilyenkor javasolt családterapeuta vagy mediátor szakember segítségét igénybe venni, együtt kibogozni, hogy kit mi bánt, és elindulni a megbocsátás, a szeretet útján. Az sosem jó megoldás, ha az egymásra haragudó családtagok elzárkóznak a találkozástól vagy úgy tesznek, mintha a másik nem is létezne, mert ez nagyon fájdalmas a közös szeretteinknek, és ellehetetleníti a családi boldogságot” — mondja Gyimesi Andrea.

Akciós előfizetési ajánlatunk

Video