Ma már akár néhány tízezer forintért, egy otthon végzett teszttel megtudhatjuk, milyen nemzetiségek vére folyik az ereinkben, hogy hordozunk-e a génjeinkben egy-egy betegségre való hajlamot, de akár azt is, hogyan kell ahhoz étkeznünk, hogy egészségesek legyünk, és ne gyűljön meg a bajunk a kilókkal. De vajon helyén tudjuk kezelni ezeket az információkat? „A 2000-es évek közepétől váltak elérhetővé azok a DNS-alapú vizsgálatok – ekkor még tesztekről nem beszélnék, mivel ezek még idő- és munkaigényesek voltak –, melyek a különböző népek, népcsoportok genetikai adataira épülve akár egyes személyek DNS-ének eredetére adtak választ, tulajdonképpen egyfajta genetikai történetet adva. Természetesen, ahogy gyűltek ezek az eredmények, egyre több személy, egyre több területről származó adatai kerültek be a szolgáltatók adatbázisába, így ezen tesztek forgalmazói rövid idő alatt nagyobb adatbázissal rendelkeztek, mint a kutatók – meséli dr. Egyed Balázs egyetemi oktató, populációgenetikus szakértő.
Folytatás a Meglepetés magazinban!
