Kezeljük külön
Fontos tudni, hogy milyen ellátásban részesülünk, mert típusonként más szabályok vonatkoznak a nyugdíjasokra.
„Külön kell vennünk a nyugdíjat és a nyugdíjszerű ellátásokat abból a szempontból is, hogy milyen formában dolgozhatunk a folyósított járandóság mellett – magyarázza Szatmáry Tünde Katalin, a www.ugyintezesazonnal.hu oldal szakértője. – Az egyik csoportba az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők, valamint a nők 40 év utáni kedvezményes öregségi nyugdíja tartozik, míg a másikba azok, akik korhatár előtti ellátásként kapják a járandóságukat. Ebbe a kategóriába soroljuk pédául azokat, akik veszélyes munkakörben dolgoztak – bányász, tűzoltó vagy vegyipari gyárban munkát vállalók stb. –, így szerezték a szolgálati idejüket, és emiatt hamarabb nyugdíjba vonulhatnak.”
Aki idén megy nyugdíjba
Ha ebben az évben megy valaki nyugdíjba, és úgy dönt, hogy marad mégis a munka világában, az megállapodhat a munkáltatójával.
„Ha például szeptember 1-jétől vonul öregségi nyugdíjba, akkor az idei évre, január 1-jétől augusztus 31-éig írásban közli a munkáltató a kereseti adatokat a nyugdíjmegállapító szerv felé az ellátás igényléséhez kapcsolódóan.
A nyugdíjmegállapító szerv ebben az esetben szeptember 1-jétől fogja az ellátást megállapítani, és így nyugdíj mellett a friss nyugdíjas munkabérben is részesülni fog.”
Ez a munkáltatónak is rendkívül kedvező, hiszen a nyugdíjas munkaerő után mentesül a járulékfizetés alól, és a munkavállalónak is, akinek csupán 15% személyi jövedelemadót kell fizetnie a munkabéréből.
Szakértő: Szatmáry Tünde Katalin, a www.ugyintezesazonnal.hu oldal szakértője
Szakértőnk azt javasolja, hogy az írásbeli értesítés legjobb módja, ha postán, ajánlva adjuk fel – mindenképpen a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozva –, esetleg az Ügyfélkapun jelezzük a Nyugdíjfolyósító felé.
Korkedvezményes maximum
Abban az esetben, ha valaki korkedvezménnyel ment nyugdíjba – fontos, hogy nem idetartozik a nők 40 év utáni nyugdíja –, meghatározzák, hogy mennyi lehet a maximális összeg, amit a nyugdíj mellett évente kereshet.
„A hivatalos számolás alapja a mindenkori minimálbér összege, jelenleg 200 ezer forint. Tehát a 200 ezer forintot kell tizennyolccal beszorozni, és elosztani a hónapok számával, azaz 12-vel. Ez alapján az ellátásban részesülő munkával szerzett, járulékköteles keresete nem haladhatja meg a bruttó 300 ezer forintot. Ha ez mégis megtörténne, mindenképpen be kell jelenteni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, ami azért is fontos, mert ha jogtalanul jut az ellátáshoz, kamatos kamattal kell visszafizetnie” – világosít fel szakértőnk.
Már a közszolgálati dolgozók is
Korábban, aki közszolgálati dolgozó volt – például tanár, ápoló, rendőr, köztisztviselő –, és a nyugdíjazása után is állományban szeretett volna maradni, annak a nyugdíjról arra az időre le kellett mondania, amíg még állásban van.
„Egy júliusban megjelent kormányrendelet szerint – amely idén szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig érvényes – azok a közszolgálati dolgozók, akik idén szeptember 1-jétől mennének öregségi nyugdíjba, választhatják, hogy állományban maradnak, és így kapják a fizetésüket és a nyugdíjukat is. Ha azonban valaki úgy érzi, hogy nem élne ezzel a lehetőséggel, a munkáltató nem korlátozhatja, és köteles nyugdíjba engedni.”
Szakértőnk szerint ez a fajta visszafoglalkoztatás korábban sem volt ritka – főleg egészségügyi intézményekben –, ám ebben az esetben a nyugdíjat nem a nyugdíjfolyósító, hanem az intézmény – például az adott kórház – utalta.
Fontos!
Aki közalkalmazottként már nyugdíjba ment, és ismét dolgozna, az nem lehet ismét ilyen státuszban, de számos más egyéb jogviszonyban foglalkoztatható.
Kiemelt kép: AdobeStock
