Sokan küzdünk még a legapróbb döntések meghozatalával is, mint például, hogy mit főzzünk vacsorára, vagy melyik sorba álljunk a boltban. A választás életünk meghatározó dolgaiban még nagyobb fejtörést okozhat, hiszen nem könnyű rábólintani egy új munkára vagy egy költözésre. A pszichológusok szerint az elmúlt évek bizonytalansága, amit a világjárvány, majd a gazdasági nehézségek, a folyamatos infláció hozott, nagyfokú döntési kimerültséghez vezetett az embereknél – tehát még nehezebben mondunk igent vagy nemet fontos kérdésekben.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2021-es felmérése szerint a felnőttek csaknem egyharmada (32%) azt mondta, néha annyira feszült a mindennapokban, hogy csak nagy nehezen képes alapvető döntések meghozatalára. Ez különösen igaz a középkorúakra: 48%-uk küzd ezzel a problémával. Tulajdonképpen ennek neurológia oka is van, ugyanis az agyunk egy izom, és csakúgy, mint a bicepszünk vagy a farizmunk, a sok, megterhelő edzés után elfárad és pihenésre vágyik. Amikor stresszel szembesülünk – különösen, ha ez hosszan tartó –, teljesen kimerülnek a mentális erőforrásaink, ezért is vagyunk bizonytalanabbak. Ez még inkább jellemző azokra, akik szorongással, depresszióval vagy más mentális egészségügyi problémákkal küzdenek. A jó hír az, hogy léteznek olyan stratégiák, amelyek világosabbá teszik a választást.
Rejtvény és rejtély
Természetesen nem kerülhetjük el a döntéseket az életünkben, de nagy különbség van a reggelink, illetve a karrierútvonalunk kiválasztása között. Russ Roberts közgazdász, író, aki több könyvet is kiadott ebben a témában, úgy véli, amint felismerjük az elhatározás fontosságát, az megváltoztatja a hozzá fűződő viszonyunkat. Szerinte két kategória létezik: rejtvény és rejtély.
- A rejtvényeknek általában vannak megoldásai, ami egyfajta biztonságot ad – ezek rendszerint a kisebb dolgok az életünkben.
- A rejtélyre, mint például, hogy munkahelyet akarok-e váltani, vagy elköltözni egy másik városba, nincs egyértelmű válasz. Utóbbinál kényelmetlen lehet a bizonytalanság, de be kell fogadnunk a vele járó érzést, hogy pontot tehessünk a végére. Mindig mondjuk el magunknak, hogy mi irányítunk, és kizárólag a saját megérzéseinkre kell hallgatnunk. Még ha nem is tudjuk, mi lesz a vége, annak felismerése, hogy van önrendelkezésünk a saját életünk fölött, megkönnyítheti a végső voksot. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nagyon sok múlik a lelkiállapotunkon, valamint rengeteget számít a pozitív gondolkodás és önmagunk megerősítése.
Lépésről lépésre az úton
Ha jól akarjuk kihasználni a lehetőségeinket, akkor el kell hinnünk, hogy képesek vagyunk helyesen dönteni, és nem szabad a bizonytalanságunk túszává válni. A következő négy mankó sokat segíthet:
- Felkészülés: Ismerjük fel, hogy változtatni akarunk.
- Ráhangolódás: Vegyük sorra, mik lehetnek hatással az előttünk álló útra.
- Vízió: Képzeljük el, hogyan épül fel, milyen pillérei vannak a ránk váró útnak, és mi lesz a jutalom.
- Elköteleződés: Itt már ténylegesen meg kell tennünk a kézzelfogható lépéseket a végső állomásig.
- Még akkor is, ha nagyon szépen haladunk a döntéshez vezető úton, könnyen lefagyhatunk a nagy ugrás előtt. Hirtelen elbizonytalanodunk, félni kezdünk.
Russ Roberts azt írja az egyik könyvében, hogy: „Tekintsünk úgy az életre, mint egy műalkotásra, és ne, mint egy összerakandó kirakósra, aminek csak egyetlen megoldása van. Soha semmi nem végleges az életben, és bármikor változtathatunk rajta.”
Pihenés az agynak
Mivel az agyunkon nagyon sok múlik, ezért igyekezzünk minél inkább stresszmentesíteni, támogatni. Aludjunk legalább nyolc órát, együnk egészséges zsírokat, fehérjéket, valamint naponta mozogjunk, és tartsunk szünetet. Ez különösen számít, ha nagy téttel járó döntést kell meghoznunk. A mai világban állandóan jelen vagyunk, pörgünk, tartalmat fogyasztunk. Éjjel-nappal internetezünk, a telefonunkat nézegetjük reklámszünetekben, jelzőlámpáknál, beszélgetős műsorokat hallgatunk főzés közben, sőt gyakran alszunk a tévé előtt. Azonban ezek a folyamatos stimulációk akadályozzák a döntéshozatalt. Ha rádió nélkül autózunk, vagy a telefont nem visszük magunkkal a szokásos sétánk során, nagyban megkönnyíthetjük a saját dolgunkat.
Reggel vagy este?
A kutatók szerint az sem mindegy, melyik napszakban mondunk igent vagy nemet egy fontos kérdésre. Nagyobb szellemi sávszélességben, vagyis reggel és délelőtt érdemes jelentősebb dilemmákban dönteni, míg délután és este, amikor az agy kifogy az erőforrásokból, a kisebb fajsúlyú problémákat megoldani. Az előnyök és hátrányok listájának összeállítása is segíthet a döntéshozatalban. Persze nem azoknál a helyzeteknél, amelyeknek nehezebben megjósolható következményei vannak, mint például a házasság és a gyerekvállalás, de az egyszerűbb problémáknál érdemes elővenni a papírt és a tollat.
És végül, hogy lehet még könnyedebb és stresszmentesebb a választás? Csodálkozzunk rá a döntésekben rejlő kihívás szépségére, és tartsuk észben, hogy a változás a legtöbbször jó dolgokat hoz magával!
Szöveg: sinkó edit
• Fotó: Adobestock
