Lélek

Ezek a mai fiatalok: nem akarnak dolgozni és a telefonjukat nyomkodják! De tényleg olyanok, amilyennek látjuk őket?

Nem képesek a kemény munkára, csak elvárásaik vannak, és folyton a telefonjukat nyomkodják: ezt mondják a mai tizen- és huszonévesekről. Előítéletek helyett inkább értsük meg, milyenek is valójában.

X, Y, Z, alfa: A kutatók szerint ma 6 generáció él egymás mellett

Így nevezik őket – Mikor születtek?

Veteránok – 1945 vagy korábban

Baby boomerek-  1946–1964

X generáció – 1965–1979

Y generáció – 1980–1994

Z generáció – 1995–2009

Alfa generáció – 2010 vagy később

Az utóbbi egy-két évtizedben akkorát változott a világ, hogy az idősebbek néha szinte másik bolygóról érkezetteknek látják a Z és alfa generációhoz tartozó unokáikat: idegen szavakat használnak, a telefonjukban élnek, és megdöbbentően öntudatosak. Innen pedig csak egy lépés, hogy azok, akik nem értik őket, előítélettel forduljanak feléjük, sértődékeny, kemény munkára képtelen hópihe-generációnak nevezzék őket. „Pedig jobb volna, ha meglátnánk ennek a korcsoportnak az értékeit” – mondja Bereczki Enikő generációkutató, tréner, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője.

Nem akarnak kiégni

A Z generációhoz tartozó fiatalokat, de már a 30-as, 40-es korú Y generáció tagjait is gyakran érte az a vád, hogy kényelmesek, és gyorsan váltogatják a munkahelyüket. „A baby boomerek közül szinte mindenki dolgozott, és a munkaidő után sokan a telekre, a háztájiba rohantak, fusiztak, másodállást vállaltak” – mondja Bereczki Enikő. – „Az X generáció fénykorában érkeztek a mutinacionális cégek, a túlórák, a kiégés. Az Y, majd a Z generáció fiataljai ezt látva érezhették úgy: eszük ágában sincs így folytatni. Ekkor vált először valóban hangsúlyossá a munka és a magánélet egyensúlya iránti vágy. Nekik ez már egyenesen elsődleges elvárás egy munkahelyen. Nem azért élnek, hogy dolgozzanak, hanem azért dolgoznak, hogy éljenek.”

Míg az idősebbek szemében a szorgalom az érték, egy huszonéves fiatal munkavállaló már ki meri mondani: neki igenis fontos, hogy szórakozzon, hogy nyáron nyaralni menjen, fesztiválozzon. A munkahelyén pedig az a minimum, hogy kényelmes körülmények között dolgozzon. Ha a cég ezt nem garantálja, akkor egyszerűen kilép. Mivel erre egyre több lehetőségük van, hiszen a külföld is megnyílt előttük, nem csoda, ha az idősek számára úgy tűnhet: nem túlságosan lojálisak a munkaadójukhoz.

A tengerpartról dolgoznak laptoppal

Bár a hagyományos szakmák becsülete nem csökkent, sokan olyan munkakörökben dolgoznak, amelyek 20-30 éve még nem is léteztek. A járvány elhozta a home office forradalmát. Természetesen vannak munkakörök, ahol be kell járni a gyárba, vagy be kell ülni a busz vezetőfülkéjébe, de az irodai dolgozók jó része számára ma már alapvető, hogy heti legfeljebb két-három napot töltsön az irodában. A digitális nomádok akár a tengerpartról, egy laptoppal is elvezetik a vállalkozásukat – ez megint csak sok idős emberben vált ki megütközést. Mint ahogyan az is, hogy a fiatalok már nem ragaszkodnak a biztoshoz, a minden hónapban érkező fizetéshez, inkább a szabad vállalkozói létet választják. Ők azok, akik furcsán néznek, amikor a családi ebédnél megkérdezik tőlük: „mikor lesz már egy rendes állásod?”.

Folyamatosan képzik magukat

Míg az idősebbek sokszor hajlamosak voltak a munkát adó végzettségük megszerzése után inkább csak a munkakörük újdonságait követni, ma az élethosszig tartó tanulás a norma. Egyre több ember van, aki folyamatosan képzi magát, és pályafutása során többször is munkakört, szakmát vált. Bereczki Enikő szerint azért is igénylik a szabadidőt, mert ennek egy részét önképzésre fordítják. „Néha a munkahelyváltás azon múlik, hogy a fiatal az új helyen több lehetőséget lát a fejlődésre” – mondja szakértőnk. Tanulás alatt nem a hagyományos, poroszos rendszert értik. Sokkal fontosabb, hogy örömüket leljék az ismeretszerzésben.

Elfogadóbbak és öntudatosabbak

„A Z generációs fiatalok teljesítménye nem marad el az idősebbekétől, de szeretik, ha megbecsülik őket, kikérik a véleményüket, és látják a munkájuk eredményét. Általában is elmondható, hogy öntudatosabbak, meghúzzák a határokat, és ha kell, kiállnak magukért” – mondja Bereczki Enikő, aki szerint a „ne szólj szám, nem fáj fejem” alapelv ennek a generációnak már ismeretlen.

Míg a korábbi generációk igyekeztek beállni a sorba, a Z generáció tagjaira jellemző, hogy fontos számukra az önazonosság, elfogadóak azokkal, akik nem férnek bele a skatulyába. „Az idősebbektől sem azt várják el, hogy erőltetetten fiatalosak legyenek. Nyugodtan ismerjék be, ha valamihez nem értenek” – mondja Bereczki Enikő. A világ eseményei sokszor váltanak ki bennük bizonytalanságot és szorongást, viszont a legtöbben hisznek abban, hogy az elfogadás képes emberibb, élhetőbb világot teremteni.

A testképzavartól a nyílt ellenállásig

A tökéletességre való törekvés is jelen van ebben a korosztályban: a közösségi médiában megjelentek a tömegek által követett influencerek, akik makulátlanra filterezett képet mutatnak magukról. Ám míg egyeseknél lelki problémákat, testképzavarokat vált ki a látszólagos hibátlanság, addig mások tevőlegesen is fellépnek a hazug ideálok ellen.

Ugyanez az ellentmondás jellemző a párkapcsolatok világára. A világháló révén sok gyerek már nagyon korán hozzáfér túlszexualizált, akár pornográf tartalmakhoz. Van, aki már fia­talon is közread nem illendő képeket, sőt zaklatásnak is áldozatául eshet. Más kutatásokból viszont az derül ki, hogy a párkapcsolatban ennek a generációnak sokkal kevésbé fontos a szex, mint a korábbiaknak. „Úgy tűnik, sokakat traumatizál, ha túl korán látnak olyat a neten, ami nem nekik való” – indokolja a jelenséget Bereczki Enikő.

Az is jellemző, hogy az ismerkedés is gyakran a virtuális térben zajlik. És bár a párkapcsolataikat is azzal a szemüveggel nézik, hogy vajon az elköteleződés nem gátolja-e a saját egyéni boldogulásukat, a hagyományos családi értékek mégis a legtöbb fiatal számára fontosak.

Tanuljunk egymástól!

„Tudomásul kell venni, hogy az a rend, amelyben az idős tanította a fiatalt, felborult. Ma már nagyon sok minden van, amit az idősebb tanul a fiataltól: az online jelenléttől egészen odáig, hogy ne féljünk kiállni magunkért. A fiatalok azonban még mindig hasznát vehetik az idősebbek élettapasztalatának, érzelmi érettségének – csak arra kell vigyázni, hogy ezt ne atyáskodva akarjuk nekik átadni. Az ifjú felnőttek arra vágynak, hogy egyenlő félként kezeljük és komolyan vegyük őket” – figyelmeztet Bereczki Enikő.

Fotó: Adobestock