Kevés az eszközünk
A szereteten és a megértésen kívül kevés lehetőségünk van arra, hogy egy másik emberrel elfogadtassuk szándékunkat, akaratunkat. Illetve mégiscsak akad egy: az érzelmi zsarolás, ami pillanatnyilag hatásosnak tűnhet, ám hosszú távon senkinek sem válik hasznára. Ezt a viselkedésmintát gyakran szüleinktől tanuljuk – és csak az a kérdés, képesek vagyunk-e úrrá lenni rajta. „Nem ritka, hogy agresszióval próbáljuk befolyásolni a másikat. Főleg a szülők szájából hallani sokszor, hogy »az lesz, amit én mondok, és kész« vagy, hogy »amíg én tartalak el, én mondom meg, mit hogyan csinálj«. Lehet, hogy az ilyesmivel pillanatnyilag célt érhetünk, de ezzel fokozatosan el is távolítjuk magunktól gyermekünket. Ráadásul az ő elméjébe is beleplántáljuk ilyenkor a rossz példát” – kezdi dr. Piczkó Katalin, pszichiáter.
Tudta?
A hiszti is egyfajta önsajnáltató érzelmi zsarolás. Ilyenkor akár pozitívan, akár negatívan reagálunk rá, a másik fél máris elérte, hogy vele foglalkozzunk. Legjobb tehát, ha közöljük: addig nem beszélünk vele, amíg ebben az állapotban van. Arra viszont nagyon figyeljünk oda, hogy tényleg csak hisztiről van-e szó, és nem valódi bajról!
Az őszinteség segít
Ha valaki érzelmileg manipulál minket, akkor az a legrosszabb, ha elfogadjuk a szerepet, amit megpróbál ránk kényszeríteni. Ha ilyenkor elkezdjük magunkat rossznak, lelketlennek, önzőnek érezni – hiszen ezt sugallja –, máris célt ért nálunk.
„A legjobb, ha őszinték tudunk lenni kapcsolatainkban, és ki tudjuk mondani azt, amit igazán érzünk. Ezzel egyfajta tükröt is tarthatunk a másik elé, amiben megláthatja, mit művel velünk” – folytatja dr. Piczkó Katalin. De vigyázzunk, hogy ne túlozzuk el az érzéseink súlyát, hiszen ez is átcsaphat egyfajta érzelmi zsarolásba – csak most éppen mi zsarolunk.
Lehet pozitívan is
Az irányításnak sokkal jobb és mindenki számára kellemesebb módja a motiválás – csakhogy ennek két változata is létezik.
- A pozitív motiváció során valamilyen jutalommal kecsegtetjük a másikat. Például a szülő megígéri kisfiának, hogy amint kész a leckéje, mehet focizni a barátaival. Ennek a negatív változata sokszor csak a megfogalmazásban tér el: „amíg nincs kész a leckéd, nem mehetsz játszani”. „A kettő között azonban óriási a különbség. A pozitív motiválás ugyanis kellemes érzéseket kelt, míg a negatív motiváció vagy a fenyegetés erősen rombolhatja a két fél közötti kapcsolatot.
- Sokszor előfordul az is, hogy a pozitív motiváció egy idő után már nem működik; ilyenkor tér át sok szülő a fenyegetőzésre és a büntetésre. Ritkán ugyan, de ez is helyénvaló lehet, ám nagyon fontos odafigyelni arra, hogy következetesek maradjunk, mert csak így lesz hatásos, amit mondunk és teszünk”
– figyelmeztet a pszichiáter.
Ha nem szeretnénk másokat érzelmileg zsarolni, tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
✦ Gyakran panaszkodom?
✦ Sokszor megsértődöm?
✦ Valóban annyira bánt-e dolog, mint mutatom?
✦ Mennyire szoktam fenyegetőzni?
Nem jó az érzelmekkel játszani
A tudatosság mellett türelemre is szükségünk lesz, mert sajnos sokkal gyorsabban is célt érhetnénk a manipulációval. A hatékony érzelmi zsarolásra remek példa a megsértődés: mondjuk, amikor a nagymama megbántódik, ha az unokák nem esznek eleget a főztjéből. Csakhogy ez veszélyes játék, mert a gyerekek a nagyi könnyei láttán talán tényleg esznek majd még egy rántott húst – a jövő héten viszont már nem akarnak átmenni hozzá.
Az érzelmi zsarolás jellemző formája a bűntudatkeltés, ami sokszor önsajnáltatásban, „nekem mindegy, én úgysem számítok” jellegű mártírszerepben nyilvánul meg. „Tudni kell, hogy állandó panaszkodásával a házastárs sokszor csupán figyelmet akar nyerni magának a családban. Ez a fajta áldozati játszma csak akkor működik, ha a családtagok közül valaki megsajnálja, és vállalja a megmentő szerepét. De figyelnünk kell rá, hogy a másiknak tényleg segítségre van-e szüksége, vagy csak energiát szív el tőlünk az érzelmi zsarolással” – mondja a szakértő. A másik önbecsülésének aláásása is gyakori manipuláció. Ilyenkor hangzanak el olyasmik, hogy „olyan nyúzott vagy ma”, vagy „kicsit meghíztál”. Ezzel ugyan pillanatnyi hatalmat szerezhetünk a másik felett, de hihetetlenül gyorsan lerombolhatjuk vele kapcsolatainkat. Hogy miért? Mert akit folyton megjegyzésekkel bombázunk, az nem fog szeretni minket. Ilyen egyszerű ez. Akkor pedig érdemes elgondolkoznunk: tulajdonképpen miért is csináljuk?
fotó: profimedia
