A sajnálom szó kimondása sokaknak magától értetődő gesztus. Mások számára viszont szinte lehetetlen feladat. De vajon mi áll a háttérben, ha valaki újra és újra elkerüli a bocsánatkérést? A pszichológia szerint nem mindig udvariatlanságról vagy rosszindulatról van szó – írja az nlc.
Miért olyan nehéz bocsánatot kérni?
A szakértők többsége egyetért abban, hogy a bocsánatkérés szorosan összefügg a sebezhetőség érzésével. Aki nehezen kér elnézést, sokszor attól tart, hogy a hibák beismerésével elveszít valamit: a tekintélyét, az önbecsülését vagy a kontrollt az adott helyzet felett. Számukra a bocsánatkérés nem gesztus, hanem vereség.
1. A törékeny önkép csapdája
Az egyik leggyakoribb ok a sérülékeny önértékelés. Ezek az emberek kívülről magabiztosnak, határozottnak tűnhetnek, belül azonban rendkívül érzékenyek a kritikára. Egy egyszerű „sajnálom” számukra fenyegetést jelent, vagyis azt bizonyítja, hogy hibáztak. Ezt pedig az énképük nehezen viselné el.
Ilyenkor gyakran lépnek működésbe egyes védekező mechanizmusok: tagadás, bagatellizálás vagy a felelősség áthárítása másokra. A cél nem a konfliktus megoldása, hanem az önkép megóvása.
2. Amikor az empátia hiányzik
Más esetekben nem a szégyentől való félelem, hanem az empátia alacsony szintje akadályozza a bocsánatkérést. Ha valaki nem érzékeli igazán, hogy megbántott másokat, akkor egyszerűen nem érzi szükségét az elnézéskérésnek.
Ez nem feltétlenül rosszindulat: inkább egyfajta érzelmi vakság. A megbántott fél érzései nem jelennek meg valódi tényezőként, így tehát az illető képtelen megérteni, miért lenne indokolt a bocsánatkérés.
3. Hatalom és kontroll a háttérben
A pszichológusok szerint a bocsánatkérés elutasítása sokszor hatalmi kérdés is. Ha valaki soha nem kér bocsánatot, azzal azt üzeni: ő bizony a helyzet fölött áll, a másik fél érzései nem számítanak. Ez különösen párkapcsolatokban és munkahelyi viszonyokban válhat mérgezővé. Hosszú távon az ilyen viselkedés bizalomvesztéshez vezet. A másik fél azt élheti meg, hogy az ő fájdalma nem fontos.
Mit okoz a folyamatosan elmaradó bocsánatkérés?
A bocsánatkérés hiánya nemcsak rombolja a kapcsolatot, hanem az egyén fejlődését is akadályozza. Aki nem ismeri el a hibáit, az nem is tud tanulni belőlük. Így könnyen kialakul egy ördögi kör: minél kevesebb az önreflexió, annál erősebb lesz a védekezés.
Sokan ilyenkor másoktól várják a megértést és az elfogadást, miközben ők maguk nem adnak érzelmi visszajelzést. Ez idővel elmagányosodáshoz vezethet.
Ezt is érdemes elolvasni
Lehet változtatni
A jó hír, hogy van lehetőség a változásra. Azonban csak akkor, ha az érintett hajlandó szembenézni a saját félelmeivel. A pszichológusok szerint az érzelmi intelligencia fejlesztése, az önreflexió vagy pedig egy terápia segíthet lebontani azt a belső falat, ami a bocsánatkérést akadályozza. A másik fél számára emellett fontos felismerés lehet: nem minden elmaradt bocsánatkérés mögött áll rosszindulat. Ettől függetlenül természetesen jogunk van határokat húzni.
Fotó: Getty Images
