A beszélgetés az életünk része: legyen szó egy baráti csevegésről, egy munkahelyi értekezletről vagy egy családi vacsora közben folytatott vitáról. Így hát már mindannyian találkozhattunk olyan emberrel, aki szinte lehetetlenül gyorsan közbevág, mielőtt befejezhetnénk a mondandónkat. Vajon miért teszik ezt? Pszichológusok szerint a félbeszakítás mögött sokkal több áll, mint udvariatlanság.
Íme 7 meglepő lelki ok, ami ezt a viselkedést magyarázhatja.
1. Impulzuskontroll-problémák
Ami a szívemen az a számon – hallhatjuk gyakran. Valóban vannak emberek, akik egyszerűen nem tudják visszatartani a gondolataikat. Amint eszükbe jut valami, azonnal ki is mondják. Ez impulzuskontroll-problémára utal, vagyis a viselkedés szabályozásáért felelős úgynevezett végrehajtó funkció hibás működése. Olyan, mintha az agy egy forgalmas kereszteződés lenne, ahol a közlekedési lámpák nem mindig működnek.
Egy praktikus trükk: ha az illető előbb leírja a gondolatait, akkor könnyebb lesz számára kivárni a megszólalás megfelelő pillanatát.
2. Erős vágy az elismerésre
Sokan azért szakítanak félbe másokat, mert attól félnek, hogy különben nem figyelnek oda rájuk. Gyakran mondhatni rálicitálnak az általad mesélt történetre, vagy más formában, de magukra terelik a szót. A háttérben tehát az a belső félelem állhat, hogy ha nem reagálnak azonnal, akkor láthatatlanná válnak.
3. Szociális szorongás
Bár meglepő lehet, de a félbeszakítás néha a bizonytalanság jele. A csend egyes emberek számára kellemetlen vagy akár fenyegető, ezért inkább gyors közbevágással töltik ki a szüneteket. Így próbálják fenntartani a beszélgetés irányítását és csökkenteni a bennük kialakult eszültséget.
4. A válasz fontosabb, mint a megértés
Ezek az emberek hallgatás közben már a saját reakciójukon gondolkodnak, nem azon, amit a másik mond. Ez az úgynevezett technikai hallgatás gyakran félbeszakításhoz vezet. Az aktív hallgatás – amikor valóban a másikra figyelünk – segíthet ezen változtatni. Ez eleinte nem kevés erőfeszítéssel járhat.
5. A beszélgetés mint verseny
Számukra a társalgás nem eszmecsere, hanem egyfajta megmérettetés. Ha te például futottál 5 kilométert, és erről szeretnél mesélni, ők egész biztosan rögtön a maratont fogják emlegetni. Az önértékelésük legtöbbször abból fakad, hogy lenyűgözzenek másokat a tudásukkal, a tájokozottságukkal vagy a saját történeteikkel.
6. Erős érzelmi reakciók
Egyesek csak akkor vágnak közbe, amikor kritika éri őket, vagy nézeteltérésbe keverednek. Azt gondolják, hogy így könnyen és gyorsan visszavehetik az irányítást, még mielőtt kellemetlen érzelmekkel kellene szembenézniük. Ez gyakran heves magyarázkodásban jelenik meg, ami meg sokszor vita helyzetet generál. Maguk alatt vágják a fát ilyenkor.
7. A társas önismeret hiánya
Vannak, akik egyszerűen nem is veszik észre, hogy félbeszakítanak másokat. Nem érzékelik jól a beszélgetés ritmusát, a szüneteket vagy a nonverbális jelzéseket, amik arra utalnának, hogy most a másiknál pattog a labda, neki van lehetősége kifejtenoi a gondolatit. Az ilyen típusú emberek valószínűleg más társas helyzetekben is bizonytalanul, vagy roppant kellemetlenül viselkednek.
Ezeket olvastad már?
Lehet ezen változtatni?
A jó hír az, hogy igen! A félbeszakítás mögött álló pszichológiai minták felismerhetők és alakíthatók. Ha nemcsak arra figyelünk, hogy mit mondunk, hanem arra is, hogy mikor és mennyit. Továbbá ha megtanulunk jól, aktívan hallgatni, akkor empatikusabb, mélyebb kapcsolatokat alakíthatunk ki. Gondolkodtál már azon, milyen lenne egy beszélgetés, ahol mindenki valóban meghallgatva érzi magát? Nem lehetetlen küldetés!
Forrás: Reluxa Polansky
Fotó: Getty Images
