Otthon és Kert

Szén-monoxid szivárgás: egy tükörrel is ellenőrizheti, hogy van-e gyilkos gáz a szobában

Minden évben, a fűtési szezonban halálos áldozatokat szed a szén-monoxid. Pedig van lehetőségünk, hogy megelőzzük a bajt!

Mi okozhatja a mérgezést?

Szén-monoxid leggyakrabban akkor képződik, ha a fűtő- és tüzelőberendezésekben, például kazánban, kályhában vagy vízmelegítőben nem ég el tökéletesen a tüzelőanyag. A legnagyobb veszélyt akkor jelenti, ha a szén-monoxid vissza tud áramlani a légtérbe. Ez akkor történhet meg, ha hibás a kályha vagy más fűtőberendezés, illetve, ha a kéményen keresztül nem tud tökéletesen távozni a gáz. Ezért is nagyon fontos, hogy a kéményeket évente egyszer ellenőriztessük. Egy felmérés szerint csak a fővárosban 40 ezernél is több veszélyes kémény van, amelynek felénél előfordulhat mérgezés, és ez országos szinten akár 100 ezer háztartást is jelenthet. Létezik egy olyan eset is, amikor a berendezések hibátlanul működnek, mégis a mérges gáz visszaáramlik a lakótérbe. Ugyanis még a tökéletesen szellőző kéménybe is visszafújhatja a szén-monoxidot az erős, viharos szél. Ha ilyen az időjárás, legyünk óvatosak, figyeljünk a veszélyre figyelmeztető jelekre.

Hogyan vehetjük észre?

A szén-monoxid azért csendes gyilkos, mert színtelen, szagtalan és rendkívül mérgező. Ha a helyiségben nincs szén-monoxid-jelző, akkor úgy ellenőrizhetjük, hogy nincs baj, ha egy kis tükröt a gyanús készülékhez tartunk. Ha bepárásodik – annak ellenére, hogy nem meleg és nedves a helyiség –, akkor azonnal menjünk ki a házból, és hívjunk szakembert.

Leginkább azonban szén-monoxid-jelző készülékkel lehetünk biztonságban, egy friss kutatás szerint azonban érdemes rá áldozni többet, mert a legolcsóbbak nem mindig megbízhatóak. A készülék már 2 ezrelékes koncentrátum felett éles hanggal és/vagy fénnyel hívja fel a figyelmet a bajra. Ha sípolni kezd, először nyissuk ki az összes ablakot, majd zárjuk el a gázcsapot. Azonnal hagyjuk el a lakást, és hívjuk a tűzoltókat, illetve, ha valakinél tapasztaljuk a mérgezés tüneteit, akkor a mentőket is.

A szén-monoxid-jelző azonban csak akkor nyújt védelmet, ha a megfelelő helyre szerelik fel. Célszerű légzési magasságban, a fűtőberendezéssel egy helyiségben, és attól maximum három méterre elhelyezni.

Melyek a tünetek?

Ha kis mennyiségű szén-monoxid (CO) kerül a levegőbe, az fejfájást, szédülés, émelygést, hányingert okozhat. A tünetek nagyon hasonlóak a kezdődő influenzához. Nagyobb mennyiségben eszméletvesztést, látás- és hallásképességcsökkenést, bénulást, illetve néhány órán belül halált okozhat. Ha a szén-monoxid koncentrációja 1% fölött van, az akár perceken belül halálhoz vezethet. Mivel a CO leköti a vérben lévő hemoglobint, nem lesz elég az oxigén, és ez megbénítja az idegeket.

Gyakran számolnak be a szerencsés túlélők arról, hogy ugyan tudták, hogy mind ők, mind a szeretteik veszélyben vannak, mégsem tudtak megmozdulni, segítséget hívni. A túlélők azonban hosszú távon is komoly egészségkárosodással számolhatnak; bizonyos esetekben beszűkül a koszorúér, amely növeli a szívinfarktus kockázatát.

Mit tegyünk, ha baj van?

A legfontosabb feladat, hogy a mérgezett beteg minél hamarabb szabad levegőre kerüljön, és haladéktalanul kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést a mentők helyszínre érkezéséig. A szén-monoxiddal telt helyiségben azonnal szellőztessünk, és ügyeljünk arra, hogy ne tartózkodjunk sokáig bent, nehogy mi is veszélybe kerüljünk.

Fotó: shutterstock