A vadvirágok egyszerűen csak nőnek a környezetükben, emberi beavatkozás nélkül. Azonban te is ültethetsz vadvirágokat a kertedbe – különösen, ha beporzóbarát kertet szeretnél. Íme, 5 vadvirág, amellyel érdemes színesítened élettered.
Borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta)
A borzas kúpvirág az egyik legismertebb vadvirág. A fényes sárga virágfejek a százszorszépekhez hasonlítanak, a sötétbarna középpontok pedig a “fekete szemek”, amelyekről a nevét kapta. A borzas kúpvirág általában kora nyártól őszig virágzik, és akár 90 cm magasra is megnőhet.
Selyemkóró (Asclepias)
Szeretnél néhány királylepkét az udvarodba? Akkor mindenképp ültess selyemkórót. A selyemkóró a királylepke hernyójának egyetlen gazdanövénye, amely létfontosságú táplálékot és menedéket biztosít a lárvának, ami szükséges ahhoz, hogy pillangóvá fejlődjön. Ráadásul szép is, finom rózsaszín virágfürtökkel.
Kasvirág (Echinacea)
Valószínűleg láttad már ezeket a rózsaszínes lila virágokat borzas kúpvirág mellé ültetve, mivel a két százszorszépszerű virág kiváló társa egymásnak. A kasvirág nagyon könnyen termeszthető, és egész nyáron virágzik, így sokáig élvezheted a színes foltokat a kertedben.
Cickafark (Achillea millefolium)
A cickafark lapos tetejű, kicsi virágokból álló fürtökkel rendelkezik, amelyek finom, páfrányszerű levelekkel párosulnak. A virágzási szárak akár 90 cm magasra is nőhetnek, míg a lombozat kifelé terjedhet, és talajtakaróként is funkcionálhat. A virágok áprilistól októberig nyílnak, így bőven van idő élvezni az attraktív fürtöket.
Ez is érdekelhet: Mit ültessünk örökös árnyékba? A sötétebb kert is lehet színpompás!
Gyűszűvirág (Digitalis)
A gyűszűvirág lenyűgöző növény, magas tüskékkel, amelyek függőleges sorokban elhelyezkedő, harang alakú virágokat hoznak. Bár gyönyörű, elfogyasztva a növény mérgező állatra és emberre egyaránt. Tehát légy óvatos, amikor ezt a szépséget a kertedbe ülteted.
Ez is érdekelhet: Szokatlanul őszinte személyiségteszt: mutasd a kedvenc virágod, megmondom, ki vagy
A méhlegelő nem gazos kert
Nem nyíratlan gyepet jelent
A méhlegelők olyan kertrészletek, amelyekbe azért telepítünk honos vadvirágokat, jól mézelő cserjéket és fákat, hogy a méheknek egész évben táplálékot adjanak. Ez a rendezett, nyírt gyeppel rendelkező városi környezetbe kevésbé illik bele, így teljes szemléletváltásra van szükség. A méhlegelő azonban a sztereotípiák dacára nem egyenlő a nyíratlanul hagyott gyeppel, a gazos építési területekkel vagy a parlagfüves, elhagyott telkekkel.
Vadvirágok kavalkádja
A kert rosszabb talajú, nem használt felülete ideális lehet, akkor is, ha csak pár négyzetméteres. Arra figyeljünk, hogy a gyermekek játszóterétől messzebb legyen. Tisztítsuk meg a területet minden ott élő gyom- és fűfélétől, majd lazítsuk és gereblyézzük el. Tavasszal vethető az előkészített területre a vadvirágos magkeverék. Olyat válasszunk, ami honos fajokból ál. Ezt nem kell évente újra vetni, mert a növényei alkalmazkodtak a hazai klímához. Ha kihajtott, öntözni sem szükséges, ráadásul a méheink épp ezt szeretik.
Hasznos vendégek
Az ilyen kertek előnye, hogy nem kell őket hetente nyírni, csak évente egy-két alkalommal kaszálni. Vetés után 8-12 héttel gyönyörködhetünk a virágokban és megfigyelhetjük a rovarvilág megtelepedését. Egyre több pillangóra is számíthatunk. A magasnövésű virágok között számos hasznos rovar megtelepedhet, az üreges szárak menedéket, fészkelőhelyet nyújtanak nekik. Nyomukban egyre több énekesmadár jelenik meg a környéken, és a denevérek is kedvelni fogják a helyet. Lehet, hogy vannak, akik számára ez utóbbi riasztó, de gondoljunk arra, mennyi, a kertünkre káros rovart fogyasztanak el! Érdemes egy sekély tálban vizet is kihelyezni úgy, hogy a közepére kavicsokat szórunk – itt sikeresen ihatnak akkor is, amikor nyáron nehéz vízhez jutni.
Fotó: gettyimages
