Mondja, mennyi kavics szükséges a fekete fólia fölé, tuják esetében? Vannak, akik negyven centiméternyit ajánlanak, mások csak öt centi-méternyit. Mi a valóság? – kérdezte korábban egy olvasónk.
Kiszel Péter okleveles kertészmérnök, a Meglepetés állandó szakértőjének válasza
Gondolom, nem a kavicsba szeretné ültetni a tujákat, hanem az elültetett növények fölött elterített fekete fóliát szeretné eltakarni a kaviccsal. Ebben a formában a kavicsot, mint mulcsot kell alkalmazni, körülbelül nyolc-tíz centiméteres vastagságban. Persze, a rétegvastagság függ a kavics méretétől is. A gyöngykavicsból elegendő bőven az öt centiméternyi is, míg egy nagyobb frakciójú anyagból, hogy megfelelő legyen a takarás, vastagabb réteg szükséges. A negyven centimétert túlzásnak tartom, mert térkő alá az útalapba kisteherforgalmú úton harminc centimétert terítenek.
Miért szárad a tuja?
Mulcsból a negyven centiméter egy abszolút irreális réteg, mely fenntarthatatlanná teszi a kertet, bődületes kiadás és súly is, valamint gazdaságtalan lesz öntözni is, mert rengeteg víz kellene, mire egyáltalán leérne a növény tövéhez. Arra azért érdemes gondolni, előre, hogy a kavics tetejére hullott lombot el kell tudni takarítani, úgy, hogy a kavics persze ott maradjon.
Ezt száraz időben lombfúvóval a legegyszerűbb elvégezni. Ha ez nem sikerül, akkor néhány éven belül ki kell szedni és átrostálni a kavicsréteget, mert a közéhullott és komposztálódott lombban kicsíráznak a gyomok, és csúnya lesz a terület. Másik megoldás, ami a lusták és a kockáztató kedvűek kedvence, a totális gyomirtó, mely, ha a tujára kerül, vagy esetleg bemosódik a gyökérhez, a növény pusztulását, csúnyulását okozza.
„Több oka is lehet, egy közülük triviális: ha alul, foktokban teszi, akkor biztos van a háznál kankutya. A pici, barna hajtásokról pedig általában a meleg tehet. Viszont ha ágrészek száradnak el, akkor a tujamoly támadta meg. Egyszerűen megbizonyosodhatunk gyanúnkról: ütögessük meg a növényt! Ha moly repül ki belőle, gazdaboltban kapni ellene szert. De atka is okozhatja a bajt – ennek jele, ha nagyobb felületen, egységesen szárad. Nagyítóval tudjuk leleplezni a kártevőt, amit pókháló is jelez, ellene az atkaölő permet a megoldás.”
A nép sokféle növényt hív tujának. A baj az, hogy ezek között a „tuják” között vannak olyanok, melyek nem regenerálódnak olyan jól, mint a valódi tuják. A Leyland ciprus például jól alakítható, a Thujával együtt. Azonban a Rakétatuja néven emlegetett rakétaboróka már nem olyan jól nyírható, mert a pajzstetű támadja, ha legyengítjük. A szintén tujának nevezett hamisciprusok pedig lassabban fejlődnek.
Ám a kezdetektől rendszeresen alkalmazott nyírással bármelyik formálható. De ha egy idősebb növényt szeretnénk összébb nyomni, akkor már nem biztos, hogy szerencsénk lesz. Az eredmény attól függ, mennyi fényt kap a bokor. Ha olyan oldalt metszünk vissza, amely árnyékban van, előfordulhat, hogy nem hajt ki. Saját tujámat is körülbelül 5-6 év kitartó munkájával vettem vissza a felére, úgy, hogy minden oldaláról éri a nap, és még most sem tökéletes, hiszen a mérete csak óvatosan csökkenthető.
Ritkítani nem kell, ha csak nem úgy, hogy ha több van egymás mellett, akkor a gyengébbet, csúnyábbat tőből eltávolítjuk, helyet adva a többinek. A mi gyakorlatunk a tuják növekedésének megállítására, hogy eredeti formájukat tartva, sövénynyíróval, minden tavasszal körbevágjuk. Így sűrűsödik, és nem lesz formátlan sem.
fotó: fotolia
