Ha kártevőkre gondolunk a kertben, szinte mindig a tetvek és a gombák jutnak először eszünkbe. Valóban ezek a legszembetűnőbbek, bár nézőpont kérdése, hiszen akinek veteményese nincsen, viszont nagy fűfelülettel rendelkezik, az elsőként a vakondra gondol!
Biztos megoldás a vakondháló!
A Meglepetés kertészeti rovatában hétről hétre rengeteg olvasó kérdezi, hogy mi a teendő a vakond ellen.
Legjobb, ha először szépen megkérjük, fáradjon át egy másik kertbe, mert szegényke védett állat, így semmiképp nem bánthatjuk. Persze, gyakori probléma, hogy nem érti meg az emberi nyelvet, és rendre megjelenik olyan talajokban, ahol rengeteg a táplálék. Ezt sokszor mi magunk juttatjuk a földbe szervestrágyázással vagy fertőzött komposzt talajba forgatásával.
Félreértés ne essék, a vakond nem fogyasztja a növényeinket, hanem talajlakó rovarokkal, gilisztákkal táplálkozik. Persze, miközben a járatait készíti, kárt tesz a felszínen okozott túrásnyomokkal, a felszín alatt pedig a járat miatt elszáradó gyökérzet a fő gond.
Újonnan létesített kertek esetén a vakondháló telepítése hozhat megoldást, így az állat hiába közlekedik a talajban, a háló fölé nem férkőzhet, így elköltözik a telkünkről. Füstpatronnal lehet még riogatni, de sajnos gyakran eltömi a járatot, ezért a módszer nem sokat ér. Ugyanezért, továbbá a környezetszennyező hatása miatt sem ajánljuk a gázolajos vagy a petróleumos ronggyal való járateltömést.
Ez is érdekelhet: Biztos kiirtod ezt a szúrós gazt, pedig igazi csodanövény nő a magyar kertekben
TIPP
A talajfertőtlenítéssel azonban érdemes megpróbálkozni, méghozzá Force 1,5 G szerrel, így a táplálékul szolgáló állatok megfogyatkozásával a vakondnépség is megcsappan.
Mentesüljünk a csigáktól!
Sajnos a veteményesek rendszeres látogatói a meztelencsigák, rágásukkal óriási károkat okoznak a dísz- és a haszonnövényeinkben. A kapható irtószerek nem hoznak megoldást, hiszen a növényre is rákerülnek, így fogyaszthatatlanná teszik, továbbá a kertben játszó gyerekre, háziállatra is veszélyt jelentenek.
A védekezést így szó szerint a saját kezünkbe kell vennünk, be kell gyűjtenünk őket. Érdemes nedves zsákdarabot kihelyezni, amely alatt összegyűlnek hűsölni, így gyorsan összeszedhetők.
Ugyanilyen bevált csapda a sörös edény talajba süllyesztése, melybe a falánkságuknak köszönhetően belefulladnak. Hatékony a visszahajló peremű, 10-15 centis lemezszegély elhelyezése a veteményes körül, amin az állat nem jut át.
Idén a Füvészkertben tervezzük az indiai futókacsa tesztelését csigaügyben, mert ez az állat a tapasztalatok szerint nem csak a csigákat, de azok petéit is felfalja, viszont növényt csak keveset csipeget.
TIPP
Növények közül a zsálya és a kakukkfű riasztóan hat a meztelencsigákra, így ha lehetőségeink engedik, ezekből készíthetünk szegélyt a biztosítandó terület körül. A begyűjtött állatokat – bármilyen rossz is hallani –, meg kell semmisíteni, forró vízzel öntsük le őket!
Ez is érdekelhet: Ez a legjobb tea 50 év felett: javítja a memóriát és jobban is alszol tőle
Állítsunk nekik csapdát!
Főként gyümölcsösökben, ám tavaly már a veteményeskertekben is nagy bajt okozott a pocok-invázió. Az állat járata a vakondéra hasonlít, ám nincs a felszínen földkupac, így nehezebb időben észrevenni a jelenlétét. Általában akkor jövünk rá, amikor már tele van lyukakkal a kert.
A vakonddal szemben a pocok károsítja a növényeinket is, főleg a gyümölcsösben. A fő baj, hogy szabadforgalmú irtószer nincs ellene, csak riasztószerben gondolkodhatunk. Van még füstpatron, mellyel átkergethetjük más telekre, ha ugyan még nem lakta be az egész környéket.
Veteményesben leginkább az egérfogó kihelyezése segít, persze, csemegével, nem méreggel. Használható pocokcsapda is, mely a járat bejáratához leásva fogja meg az állatot. Fontos, egy járatban akár egy egész család is lakhat, így addig kell kihelyezve tartani a csapdát, amíg csak állatot fog.
TIPP
Ha sikeresen megfogtuk őket, és nincs szívünk elpusztítani, engedjük őket szabadon a határban, egy mezőn.
Fotó: gettyimages
