„Sok fajtája van, így a vásárláskor jól kell tudni választani. A balkonra szánt mag nem fog sok eredményt hozni a kertben, a kerti meg az üvegházban, plusz a futóknak tényleg kell a támrendszer, a bokrosoknak is a felkötözés. Mindegyikre ugyanaz a két szabály érvényes: csak a tűző napot szereti, viszont melegben naponta akár többször is meg kell öntözni! Fal ne legyen mögötte – ha az is visszatükrözi rá a fényt és a hőt, attól már túlmelegszik. Ha erkélyen tartjuk, minél nagyobb dézsába ültessük: pillanatok alatt képes azt is átszőni. Legnagyobb ellensége a gomba és a baktérium, így mindig csak a talajt öntözzük.”
Miért nem terem a paradicsom?
Kártevője még a vándorpoloska vagy tudományos nevén Nezara viridula. Sokan érdeklődnek utána, mert egyre sűrűbb az előfordulása, és ahol megjelenik, nem kíméli a növényeket.
A vándorpoloska egy Etiópiából származó igen polifág, soktápnövényű faj. Az, hogy ilyen buzgón szaporodik, az egyre melegebb nyaraknak köszönhető. Egyesek párhuzamot vonnak a globális felmelegedés és a poloska életterének északra tolódása között, de ez még nem bizonyított. Nem mondhatni, hogy válogatós jószág lenne, a paradicsomon például a hajtáskezdeménytől kezdve egészen a termésig mindenbe belekóstol. Rágásnyomot nem hagy maga után, de szívogatása következtében fakó foltok jelennek meg a termésen, levélen.
Tapasztalataink szerint eddig a bevetett növényvédő szerek közül a Karate vált be a legjobban. Alkalmazható ellene akár Decis is. Arra azonban figyeljünk, hogy a termés csak akkor fogyasztható, ha lejárt a növényvédő szer élelmezésügyi várakozási ideje!
Reped a paradicsom, nincs gumó a zeller alatt: hétköznapi bakik a veteményesben
Miért nem terem a paradicsom? Ezek a gyakori gondozási hibák állnak a háttérben
Ma már számos növény kapható mag, illetve palánta formájában, és egy nem elhanyagolható szempontról megfeledkezünk a vásárláskor. Ilyenek a zacskókon a feliratok, például a „hajtatásra, fóliás termesztésre, illetve metélőzeller” – információk. Ezek jelölik, hogy az adott növény mire képes, illetve hol teljesít a legjobban a fajta. A zeller esetében lehet, hogy metélő vagy halványító zellert vásárolt. Ezeknek nincs vagy csak kicsi, szinte gyökerekből álló gumójuk van. Meg lehet próbálni nitrogéntrágyázással segíteni a fejlődését, hátha tápanyaghiány miatt nem fejleszt gumót. Ezt mondjuk a levelében említett nagy és erős levelek léte cáfolja.
A saláta mérete rendszerint a rendelkezésre álló tápanyag függvénye. A nitrogén- és foszforigénye magas a növénynek, ezt tápoldatozással, vagy talajba keverhető, hosszabb hatású műtrágyával érdemes pótolni. A rothadás általában akkor következik be, amikor a növény levelei közé víz kerül, és az nem szárad ki megfelelően. Esti öntözések alkalmával figyeljünk arra, hogy ha lehet, csak a talajt öntözzük. A rothadást okozhatja peronoszpóra is, ez ellen permetezni kell, mely a fogyaszthatóságot késlelteti.
A paradicsom felrepedésének az okát eltalálta, az egyenetlen vízellátás okozza. Ha kiegyensúlyozottan kapja a vizet a növény, ez nem fordul elő. A medvehagyma nedves erdők aljnövényzete. Árnyékos, párás környezetet kíván, de a pangó vizet nem tűri.
Kiszel Péter további növényvédelmi jó tanácsait ide kattintva tudja elolvasni.
Fotó: pexels, unsplash, gettyimages
