Hatéves, eddig gyönyörűen fejlődő leylandi ciprusaimat az idén százával lepték el a darazsak. A neten utánanéztem, és szerintem fadarázs vagy óriás fenyődarázs a bűnös. Tavaly augusztusban formára vágtuk őket, így az elpusztult részek is levágásra kerültek. Viszont ezzel még nincs megoldva a probléma, hiszen a darazsak majd a friss leveleket is célba veszik. Tanácsát és egyben segítségét is kérném abban, hogy milyen módszerrel lehetne a jövőben távol tartani a darazsakat, és van-e erre alkalmas permetezőszer? – kérdezte korábban egy olvasónk.
Kiszel Péter okleveles kertészmérnök, a Meglepetés állandó szakértőjének válasza
A képei alapján szerintem nem fadarázs lepte el a növényeit. Az egész másképp néz ki, és ritkán nő ekkorára. A fenyődarázs is csalóka, mert ugyan van benne sárga, de ilyen harántcsíkozottság nincsen. Ráadásul mindkettő inkább a tűlevelű növények környezetét kedveli, illetve azokba rakja petéit. Abban viszont igaza van, hogy valóban darázs van a képen.
Szerintem az is előfordulhat, hogy nem tesznek kárt a növényeiben, egyszerűen csak a meleg elől menekülnek hozzájuk. A hajtásvégek száradása szintén lehet a melegtől. Ha nem egy vándor rajról van szó, és tartósan berendezkednek, keressen fel egy növényvédőst, aki biztosan tud segíteni.
Darázs ellen füstöléssel lehet védekezni, vagy a lárváját szoktuk permetezni, Decissel. Ha azonban a leylandba belepetéző állatról van szó, akkor egy komolyabb, felszívódó szerre lehet szükség, amit már inkább növényvédős szakemberre bíznék. Az Actara sajnos már a kettes forgalmi kategóriába tartozik, helyette a Mospilant szoktuk javasolni, de darázs ellen még nem próbáltuk.
Olvasd el ezeket is!
Tuja fiatalítása
A nép sokféle növényt hív tujának. A baj az, hogy ezek között a „tuják” között vannak olyanok, melyek nem regenerálódnak olyan jól, mint a valódi tuják. A Leyland ciprus például jól alakítható, a Thujával együtt. Azonban a Rakétatuja néven emlegetett rakétaboróka már nem olyan jól nyírható, mert a pajzstetű támadja, ha legyengítjük. A szintén tujának nevezett hamisciprusok pedig lassabban fejlődnek.
Ám a kezdetektől rendszeresen alkalmazott nyírással bármelyik formálható. De ha egy idősebb növényt szeretnénk összébb nyomni, akkor már nem biztos, hogy szerencsénk lesz. Az eredmény attól függ, mennyi fényt kap a bokor. Ha olyan oldalt metszünk vissza, amely árnyékban van, előfordulhat, hogy nem hajt ki. Saját tujámat is körülbelül 5-6 év kitartó munkájával vettem vissza a felére, úgy, hogy minden oldaláról éri a nap, és még most sem tökéletes, hiszen a mérete csak óvatosan csökkenthető.
Ritkítani nem kell, ha csak nem úgy, hogy ha több van egymás mellett, akkor a gyengébbet, csúnyábbat tőből eltávolítjuk, helyet adva a többinek. A mi gyakorlatunk a tuják növekedésének megállítására, hogy eredeti formájukat tartva, sövénynyíróval, minden tavasszal körbevágjuk. Így sűrűsödik, és nem lesz formátlan sem.
Kiszel Péter további növényvédelmi szaktanácsait ide kattintva tudja elolvasni.
Fotó: archív