Riport

„Gabonakolbászba töltöm a szeretetet”

Súlyos betegsége évekkel ezelőtt teljesen megváltoztatta Zsuzsa életét. Az orvosok már rákkal ijesztgették, ám ő nem a sebészkést, hanem a kolbásztöltőt választotta.
gabonakolbász riport stanszki mihályné zsuzsa

A gyomaendrődi konyhában házikolbász készül. Stanszki Mihályné Zsuzsa szívből jövő mosollyal az arcán gyúrja össze a hozzávalókat, és rögtön elmondja: bármit is alkot, abban benne van az elhivatottsága és a szeretete, a különféle fűszerek és alapanyagok között ez a különleges esszencia. A most készülő kolbász különlegessége, hogy nem húsból, hanem gabonából készül! Zsuzsa ugyanis hosszú évek óta vegetárius – ha nem így lenne, ma talán már nem beszélgethetnénk. „Világéletemben imádtam a húsételeket. Megvesztem egy jó pörköltért vagy sültért – meséli Zsuzsa. – Csakhogy a genetikámhoz képest helytelen étrend hatására kifejlődött nálam a súlyos, krónikus bélgyulladás, ami végül már rákkal fenyegetett. Az orvosok műteni akartak, én azonban úgy döntöttem, mielőtt kés alá fekszem, megpróbálok természetes módon meggyógyulni.” Zsuzsa felkeresett egy természetgyógyászt, aki azon a véleményen volt, hogy a kétgyermekes édesanyának ezentúl mellőznie kell az étrendjében a húst, a tejtermékeket és bizonyos gabonaféléket is. A szigorú diéta elkezdődött, és Zsuzsa szervezetében már két-három héten belül jelentkeztek a kedvező hatásai, azonban állandósult nála a rosszkedv, mert immár szinte semmit nem ehetett meg abból, amit azelőtt szeretett. „Az első két év pokoli volt – meséli. – Az ünnepeket szinte végigsírtam, miközben sütöttem-főztem a férjemnek és a gyerekeknek a finomságokat, én pedig csak köreteket és zöld-ségeket ehettem. Meg-fogalmazódott bennem, hogy hiába gyógyulok meg testileg, ha az életem ebben a formában élvezhetetlen. Tehetetlennek éreztem magam, mégis tenni akartam valamit önmagamért, ezért nekiálltam kísérletezni: különféle gabonákból, zöldségekből és fűszerekből készítettem fasírtokat, kolbászokat, később pedig tepertőt is. Az első próbálkozások persze borzalmasan sikerültek, és valójában évek teltek el, mire ütőképes recepteket és élvezhető ételeket készítettem!”

Annyit jógáztak, hogy a fű is kikopott

Zsuzsa annak idején Etka Anyótól tanult jógázni, és az életmódváltásával együtt még inkább elmerült ebben a mozgásformában. Reggelente a házuk kertjében végezte a napüdvözletet, amit kilestek az ablakból a környező lakótelepen élő asszonyok, és többen kérték, hadd jógázzanak ők is! „Pár hét alatt tele lett a kertünk, annyit gyakoroltunk ott együtt, hogy nyár végére a fű is kikopott alólunk – nevet Zsuzsa. – A közös jógázás után rendre megkínáltam az ismerőseimet finom falatokkal: gabonakolbásszal, zöldségpástétommal vagy rántott szejtánnal, egyszóval épp azzal, ami volt otthon, és a finomságaimnak nagyon hamar híre ment. Addig a kis kertünkben termesztette a férjem az alapanyagot, azonban hamarosan újabb földet kellett szereznünk, mert rövid idő leforgása alatt rájöttünk, hogy a jógázók bizony elviszik a betevőmet, ha ez így megy tovább.” Zsuzsa és férje, Mihály így váltak őstermelőkké: a férj a földeken megtermeszti a zöldségeket és a gabonákat, a feleség pedig a kis konyhában alkot, fejleszt, kísérletezik, és hétről hétre kolbászba gyúrja, vagy épp üvegbe zárja az ízletes és egészséges vegetárius ételeket.

A recepteket a fejében őrzi

Nagyon kíváncsiak voltunk, mi minden van például a szinte tökéletesen csabai kolbász-ízű gabonakolbászban vagy a tepertőben, de Zsuzsa hétpecsétes titokként őrzi a receptet. Mint mondja, le sem írta őket soha, csak a fejében vannak meg! „Ha már nagyon idős leszek, mindent papírra vetek, hogy a családomnak megmaradjanak – meséli Zsuzsa. – Érdekes, hogy annak idején a húshiány miatt mennyire kétségbe voltam esve, pedig mi sem mutatja jobban, hogy nagyon is izgalmas lehet a zöldség-gabona ízvilág, mintsem hogy ma már a családom nagyobb része is feladta a húsevést. Amikor elkezdtem, az asztal sarkán volt egy-két kistányéron a vega ételem, az egész asztalon pedig a szeretteim húsos fogásai. Ma ez fordítva van: húsmentes finomságoktól roskadozik nálunk az ünnepi asztal. A kisebbik fiam külföldön él, de a múltkor hazajött és megszólalt: anyukám, úgy ennék egy kis friss kolbászt! Mondtam neki, semmi gond: behajtom a diót a konyhába, levágom, és már meg is oldódott a helyzet – nevet. – Nos, ezzel most elárultam magam, hogy a gabonakolbász egyik fontos alkotóeleme a dió, de nem baj, ennyi titok kiszivároghat!” Zsuzsa a betegsége előtt táncruhák tervezésével és varrásával foglalkozott, de az életmódváltása új hivatásokat is hozott neki: őstermelő és jógaoktató is lett. „Hatvan felé közeledek, de rengeteg tervem van – árulja el. – Nem szeretnék a hivatásaim között választani, mert imádom mindet. Ameddig erőm, energiám engedi, nem adok fel semmit sem. Hiszem, hogy a szeretettel végzett munka éltet, boldoggá tesz és egészségesen tart, ahogyan a tudatos étrend is. Hála az égnek, a súlyos betegségem már csak emlék.”

Gyors kenyérrecept Zsuzsától

Zsuzsa rengeteg mindenmentes konyhai praktikát ismer. Időhiány esetén gluténmentes kenyeret például pár perc alatt tud sütni. A receptet nekünk is elárulta! „Egy tojást össze kell keverni annyi rizsliszttel és vízzel, hogy az állaga jó sűrű palacsintatésztára emlékeztessen. Ha ez kész, tegyünk bele egy kis sót, egy csipet szódabikarbónát, és öntsük a masszát kiolajozott serpenyőbe vagy szendvicssütőbe. Pár perc alatt kész is a gyorskenyér. Jó ötlet a tésztát akár hagymával vagy magvakkal megbolondítani!” — mondja Zsuzsa.