Riportok

„Nincs helyén a szívem, de csak a testemben!”

Azt regélik, akitől akar valamit a sors, azt megjelöli. Ahogyan a sámánok hat ujjal születnek, ahogy Harry Potter homlokán ott a karcolás, úgy Lhotsky András szíve a jobb oldalon dobog. Situs inversus totalis ennek a rendkívül ritka születési tüneménynek az orvosi neve, és „tükörembernek” becézik, mert minden szerve más irányba kanyarodik.
lhotsky andrás riport tükörember

Pomázon parkolunk le egy böhöm nagy terepjáró mellé; nem szégyelljük a Suzukin-kat – megy, mint a golyó –, de akkor is aggódunk: ha kiparkol, vajon nem töri-e darabokra a mi apróságunkat? Nagy autó, nagy egó – gondoljuk. Aztán belépünk a parkolóhoz tartozó tetoválószalonba, ahonnan másfél óra múlva kijövünk. Akkor derül csak ki: riportalanyunk, Lhotsky András az, aki a batár kocsiba száll be az interjú után. De mi már tudjuk: szerény ez a srác, és a szíve is a helyén van…  2009-ben született Angliában egy kisbaba, akinek jobb oldalon dobogott a szíve. Életmentő műtétek segítségével életben maradt, a szigetország ünnepelt. Egymillióból egynek van esélye a születésnél. Ehhez képest András ötkilós babaként jött a világra. A mamája petéje kettévált, egypetéjű ikrek kezdtek el növekedni, de az osztódás során az egyiknél a DNS-spirál meghibásodott. Ilyenkor minden esetben a hibás DNS kezd küzdeni elképesztő erővel az életéért, háromszorosát eszi, mint testvére, aki idővel visszahúzódik. Persze, nem csoda, ha születésekor az orvosok, nővérek összefutottak, s mindenki megijedt, hogy most mi lesz? Az életéért aggódtak, a mamájának még rosszabb volt, szoptatás helyett két hétre elvették tőle a kisbabáját, hogy műszeresen megfigyeljék. Az örömben ott volt a félelem, a fia annyira különleges belülről, hogy ebből csak baj lehet. De András, ha már megszületett, nem akart több komplikációt okozni senkinek, sőt, olyan akart lenni, mint a többiek. „Nem éreztem magamat soha másnak, talán csak az, hogy annyit eszem, mint három farkas.” Elfelejthették volna azt, amit nem lehet, de beütött a krach: tinédzserkorában asztmás lett. Mit fog szólni ehhez a tüdő helyén dobogó szív? Ekkor döntött András úgy, hogy mindenkinél egészségesebb lesz. A nap nem hiába süt rá. Súlyokat emelt a feje fölé, futott, hajladozott, személyi edző vált belőle, s ha ránéznek a fotókra, láthatják, hogy betartotta ígéretét.

Jelek a testen kívül is

Rajta is vannak tetkók. Jobb mellkasán a szív, míg az óra szimbóluma a bőrére felkarcolva azt jelenti, hogy a rossz is elmúlik egyszer. Míg bámuljuk kidolgozott testét, András elárulja, hogy mázlija volt. Van még jobb oldali szíves Magyarországon is, de a kislánynak csak a szíve tükör, a többi szerve nem fordult meg, emiatt nem is sportolhat. „Nem tartom magamat különlegesnek, inkább szerencsésnek. A többiek hiába tesznek bele apait és anyait az edzésbe, én gyorsabban fejlődök” – hála bélrendszerének, amiben intenzívebb az anyagcsere. „Akkor a legidegesebbek az edzőpartnereim, amikor az edzés után bedobok három pizzát, míg nekik marad a saláta.” Csak egyszer hízott meg, amikor kalandvágyból Londonba sofőrködött, a sok tízezer kilométer ülés meglátszott az ő pociján is. Az országúti alvások, a benzinkutak magánya megviselte, élete nehéz korszaka volt. Ahogyan pincérként rohangálni emeletek között, vagy a poharakat leszedni részegek között sem volt leányálom. „Az igazság az, hogy elég spontán srác vagyok…” – amikor meghallotta, hogy ki lehet menni Kanadába fát vágni jó pénzért, másnap kölcsönbe verte magát, és elindult. Győzni? Hazajött, s még merészebbet gondolt. Tetoválómesternek lenni Pannóniában, az az igazi. De ehhez rajzolni kell tudni. Szentendrén lakó egykori művésztanárhoz fordul, aki adott is neki egy ceruzát. „A rajzolás a ceruzával kezdődik, igaza volt.” Amikor erről beszél, vajon érzi-e, hogy most épp az ő szalonjában ülünk? Már a második tetoválása megbízás volt, a géppel együtt szépen rajzol a bőrön, mint egy Leonardo da Vinci. Nem véletlen az sem, hogy kilenc hónap örökös munka után már Velencében, a lagúnák fölötti hidakon ücsörögve rajzolta meg tűvel mások álmait.

Alfa hím mögött mindig ott egy nő

Egyre inkább úgy tűnik, a mi Lhotsky Andrásunk a mesében a legkisebb fiú, aki, ha már minden józan számítás ellenére megszületett, győzni akar, és tud. Tizennyolc évesen érezte úgy, hogy lelkileg-fizikailag kész van, jöhet a nagyvilág, először Budapest. Igaz, egy hónapig csak rizst evett, az albérlet s a kondibérlet ára mást már nem hagyott. De kibírta, s ahogy a mondás tartja: amibe nem hal meg az ember, attól megerősödik. A jutalom ezért a szerelem volt. Neki fontos, hogy a barátnője reggel kirúgja az ágyból, nem hagyja linkeskedni. „Nélküle nem tudnám megmondani, hogy merre menjek…” – vallja be. Az élet irányait csak sejteni lehet, ebben a tükörember semmiben nem különbözik tőlünk. Egy biztos, a fiatalembernek nagy és erős szíve van célok megvalósításához.

Találkozott a Sziklával

Aki bejárja a kerek világot, sok emberrel találkozik. András, ha már átszelte az óceánt, a partján kezet fogott a méretei ellenére is mindig barátságos Dwayne Johnsonnal, a valamikori pankrátorral, filmszínész csillaggal, aki olyan filmekben játszott, mint a Halálos iram, Törésvonal, 51-es bolygó, A káosz birodalma. Jelenleg politikusi pályára készül, mint példaképe, Schwarzenegger. Johnson és Lhotsky András is hisz abban, amiben a Terminátor: hogy csak erős akarattal valósíthatod meg magad. Edzésben lenni meg alapkövetelmény.

Akciós előfizetési ajánlatunk

Video