A kétszeres szorzó sem kizárt
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint az élelmiszerek éves drágulása 30 százalék. „Ez az adat augusztusra vonatkozik, a drágulás sajnos előreláthatólag itt nem fog megállni – mondja Héjja Csaba, az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripai Üzletágának szakértője. – Októberrel új negyedév kezdődik, az iparágban pedig most lesznek ismét esedékesek az ártárgyalások. Nehéz pontos számot mondani, de vélhetően bizonyos termékekért akár kétszer annyit is kell majd fizetnünk, mint tavaly. Egyszerű becsléssel: az élelmiszerárak átlagos inflációja 40-50 százalékos lehet az év végére.”
Az a növekedés, amelyet az élelmiszerárakban eddig tapasztaltunk, még a koronavírus-világjárvány utóhatása. „Drágult a búza, a kukorica, ezen keresztül az állatok takarmányozása is többe került, csakúgy, mint az élelmiszergyártáshoz szükséges egyéb anyagok, valamint a munkaerőköltség. A háború nyomán kialakuló magasabb rezsiárak beépülése az előttünk álló időszakban megy majd végbe: a meghatározó, nagy gyártóüzemek gázéve például októberben fordul. A kis gyártók, akik egyetemes szolgáltatói körbe tartoznak, már megkapták az első nagyobb számlákat. Ezek kigazdálkodása több cég esetében átmenetileg veszteségbe sodorhatja a gazdálkodást, az élelmiszer-gazdaság termelő szereplőire azonban magas elköteleződés jellemző, így nem kell tömeges csődhullámtól tartani ebben az ágazatban” – teszi hozzá.
Kenyér mindig lesz az asztalon
„Általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy élelmiszerhiány lesz. Röviden azt is mondhatnám: kenyér mindig lesz az asztalon. Átmenetileg talán lehetnek üres polcok, gyártói/kereskedői oldalról előbb-utóbb kell számolni keresletcsökkenéssel, de ez szelektíven és elsősorban a drágább termékeknél lesz megfigyelhető. Minden megkeresett forintot biztosan nem fogunk élelmiszerre költeni, viszont nem tudunk majd a megszokott gyakorisággal hűtőt cserélni, mobiltelefont venni” – prognosztizál Héjja Csaba.
Kerüljük el a pazarlást!
Fogyasztóként van egy nagyon egyszerű dolog, amellyel tenni tudunk az élelmiszerár-drágulás ellen, ez pedig a pazarlás csökkentése. Egyes kimutatások szerint a világon megtermelt alapanyagok harmada a szemétbe kerül. Kis odafigyeléssel csökkenteni tudjuk élelmiszer-kiadásainkat, vegyünk kevesebbet, ha előre látjuk, hogy szavatossági időn belül nem fogyasztjuk el, figyeljünk arra, hogy helyesen tároljunk, ami által elkerülhető az állagromlás. Ezek egyszerű dolgok, mégis nagyon sokat takaríthatunk meg velük.
Szöveg: Kovács Vera
Kiemelt kép: AdobeStock
