Semmivel sem összehasonlítható asszonycsivitelés hallatszik ki az öltözőből, az ecseri hastánccsoport készülődik a fellépésre. Libbennek a selymek, csörögnek a rázókendők, felkerül a csillogó smink, és az utolsó fésülések még dúsabbá varázsolják a hosszú hajfürtöket. Nem profi táncosok ők, ám a keleti dobzenével kísért produkciójukat mégis folyamatos ütemes tapssal jutalmazza a közönség, hetente egyszer gyakorolt amatőr művészetük mindenkit elvarázsol.
Más tudatállapotba kerülnek
A csoport vezetője a háromgyermekes édesanya, Kozma Barbara 2009-ben ismerkedett meg a hastánccal, és szinte rögtön ki is alakított maga köré egy kis közösséget, ami évről évre egyre nagyobbra duzzadt. Ma már előfordul, hogy testvérek vagy anya és lánya is együtt táncol a színpadon.
„Több csoportunk is van óvodástól a felnőttekig. Az elmúlt évek alatt sokan megismerkedtek a hastánccal a segítségemmel. Külön öröm számomra, hogy a hagyományőrzéséről híres falunk, Ecser is elfogadott minket, és mindig kérik, hogy a helyi rendezvényeken mi is lépjünk fel. Így gyakran megesik, hogy a népviseletbe öltözött asszonykórus után a hastáncosok következnek. Hogy mit ad nekünk ez a tánc?” – kérdez vissza Barbi, amire lánya, a 18 éves Lala azonnal válaszol is.
„Ha táncolok, minden gátlásomat elfelejtem, nem érdekel, hogy nézek ki, csak mozgok a zenére, összesimulok a dobbal. Energiák szabadulnak fel, és egy teljesen más tudatállapotba kerülök” – mondja szenvedélyesen, a csoport tagjai pedig bólogatnak. A tanárnő, Barbara az első benyomását eleveníti fel.
„Amikor először találkoztam a hastánccal, tudtam, hogy megérkeztem. Hallottam a zenét, és amikor megláttam a táncost a csillogó ruhájában, szebbnél szebb ékszerekkel, megfogalmazódott bennem: ez az én világom, mert itt nő tudok és akarok lenni. A párom, akivel már 26 éve vagyok együtt, soha egy rossz szót nem mondott a külsőmre, az öltözködésemre. Ez az én vívódásom volt magammal és a külvilágnak való megfelelési kényszerrel, pedig kockás hasam volt, mert rendszeresen konditerembe jártam. Most nem az, sokkal nőiesebbek a formáim, mégis jobban szeretem magam.”
Itt nincs pletyka, kibeszélés
Különböző testalkatú és korú nők, ám az, hogy ki hogy néz ki, sohasem téma, még egymás háta mögött sem. Ez egy olyan közeg, ahol mindenki támogatást kap. Nincs pletyka, kibeszélés, harag vagy összezördülés.
„Keddenként egy órára találkozunk. Ahogy belépünk a terembe, szinte mindenki elmondja, hogy kivel mi van éppen. Sokszor még tánc közben is beszélünk. Tudjuk, hogy ki árulja a házát, kinek beteg a gyereke, kinek volt rossz napja a munkahelyén. A mozgás által igazi közösséggé formálódtunk, sok barátság szövődött.”
A hastáncnál kevés nőiesebbet lehet elképzelni, hiszen a mozdulatokban benne van a csípőjét és mellkasát riszáló csábító nő, a karjaival gondoskodóan átölelő és simogató asszony, a meztelen talpával a földhöz kapcsolódó ősanya.
A férjek is nagyon büszkék
A hölgyek nem tagadják: megesett, hogy egy-két férj rosszalló megjegyzést tett, amikor a felesége bejelentette, hogy csatlakozni szeretne a hastánccsoporthoz, de általában ők a legbüszkébbek, amikor megnézik a feleségük produkcióját.
„A gálák! – sóhajt fel Barbi – Azokat imádjuk, de sajnos csak kétévente kerül rá sor. Ilyenkor háromórás műsorral készülünk. Minden csoportunk több koreográfiát ad elő. Minden tánchoz más kelléket, botot, fátylat használunk. Hónapokon át készülnek a fellépőruhák, ami sokkal olcsóbb, ha mi magunk varrjuk őket, mert egy strasszokkal kirakott melltartó bolti ára 200 ezer forint, egy rázóöv 100 ezer forintba kerül” – magyarázza Barbara, akinek az édesanyja varrja meg a közösen megálmodott ruhákat. Az ügyesebb csoporttagok aztán saját kezükkel díszítik fel az öltözéket Swarovski strasszokkal.
Egyiptomi hagyomány
Tévedés azt hinni, hogy a hastánc egy erotikus tánc. Először csak papnők táncolták templomi szertartásokon szigorúan zárt, női közösségekben. Majd a vallási tánc elkezdett világiasodni, bekerült a népek táncába. A különböző törzsek csak ünnepnapokon táncolták. Egyiptomban ma is hagyomány hastáncosnőt hívni az esküvőre, ugyanis a babona szerint, ha az ifjú pár megérinti a hasát, akkor biztosak lehetnek a gyermekáldásban.
Európába a Kelet kutatói, az orientalisták juttatták el. Mai modern, a nagyközönségnek szánt szórakoztató stílusa pedig Egyiptom gyarmatosításának köszönhető. A huszadik század elején Kairóban Badia Masabni libanoni asszony megnyitotta a Casino Operát, ahol orosz balettmesterek és európai koreográfusok segítségével a néptáncból revütánc lett, és ebből fejlődött ki a mai európai színpadi hastánc.
Fotó: Pintér Márta
