Hiába csak nem olyan régen kezdődött a jó idő, a kullancsszezon valójában már rég tart. A szakértők szerint jó ideje nem lehet meghatározni, mikor van eleje és vége. Télen az enyhe időben, hótakaró hiányában a rovarok könnyedén áttelelnek, így aztán szinte egész évben védekeznünk kell ellenük. Áprilistól júliusig, majd szeptembertől novemberig a legaktívabbak – de a kánikulát ők is nehezen viselik.
Nem úgy csíp, mint a szúnyog
A 42 hazai fajból 12 fertőző. Nem kell tehát nagyon megijednünk, ha kullancsot találunk magunkban vagy gyerekünkben – nagy a valószínűsége, hogy ártalmatlan. De mivel ezek a vérszívók a terjesztői a Lyme-kórnak és az agyvelőgyulladásnak, elővigyázatosnak kell lennünk. Főleg, mert most már nemcsak erdőkben, mezőkön, vagyis a civilizációtól távol, hanem a városi parkban vagy akár a kertünkben is találkozhatunk velük. Nem a csípéssel okoznak bajt, hanem azzal, hogy vérszívás közben a nyálukkal vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe. Azt kell elkerülnünk, hogy ez megtörténjen. Sajnos a csípést meg sem érezzük, így legtöbbször nem is tudjuk, mikor történt.
Gyakori tévhitek
A kullancs a fák lombjai közül „ugrik” a nyakunkba. NEM IGAZ! A bokrok alján, a magas fűben, az árnyékban húzódik meg, onnan sodródik a lábunkra.
A kullancsot olajjal vagy zsírral meg kell fullasztani, így magától is kijön. NEM IGAZ! Mielőtt megfulladna, belénk öklendezi a kórokozókat, éppen ekkor fertőz meg. Inkább szedjük ki gyorsan, ha a feje netán beszakad a bőrünkbe, azzal nem tud ártani.
Menjünk egész biztosra!
Kiránduláskor viseljünk zárt ruhát, és fújjuk vagy krémezzük be magunkat valamilyen riasztóval. Nézzük meg azt is, mennyi ideig tart a szer hatása, és ismételjük gyakran. Vannak ultrahangos kullancsriasztók is. Bármelyiket használjuk, fontos tudni, hogy ezzel csökkenthetjük a kockázatot, de teljesen nem nyugodhatunk meg. A legbiztosabb védekezés, ha kirándulás, játszóterezés után, fürdésnél alaposan átvizsgáljuk a bőrt. A kullancs szereti a hajlatokat (a köldököt különösen!), de még a hajas fejbőrt is. Állatainkban is megtelepedhetnek, és náluk is súlyos betegségeket okozhatnak. A vírusos agyvelőgyulladás ellen létezik védőoltás, érdemes élni vele. Ha a csípést követő napokban lázat vagy céltáblához, kokárdához hasonló bőrpírt tapasztalunk, forduljunk orvoshoz!
Egzotikus betolakodók
A globális felmelegedés következtében olyan állatok is megjelentek itthon, amelyek korábban nem. Ilyenek a Hyalomma kullancsok is, amelyek Afrikában élnek, de a vándormadarakkal Magyarországra is megérkeztek. Ez egyébként korábban is megtörtént, csak akkor még nem élték túl a telet. Mostanában azonban a jelek szerint kezdik jól érezni magukat nálunk, sőt szaporodni is képesek. Súlyos betegségek vírusát terjesztik, például a kongói vérzéses lázét és a tífuszét. Az ELTE kutatói, akik a faj itthoni terjedését vizsgálják, azt kérik a kirándulóktól, hogy jelezzék, ha nagyobb (legalább 6 mm-es), gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsot látnak. A kutatás első évében mindössze két Hyalomma példányt azonosítottak Magyarországon, 2022-ben viszont kilenc példányról érkezett bejelentés. A terjedés tehát egyelőre nem gyors, így nincs értelme a trópusi betegségektől rettegni – de azért sajnos számolnunk kell vele, így a kullancsok elleni óvintézkedéseket érdemes komolyan venni.
További információk róla is a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon találhatók.
