A mesterséges intelligencia tulajdonképpen az emberi intelligencia gépekben történő megjelenése. Szakértők szerint pont azért nem kell félnünk tőle, mert a jelenleg ismertté váló algoritmusok nem lehetnek okosabbak az embernél. Természetesen okozhat galibát, de nem kell attól tartani, hogy a filmekhez hasonlóan robotok irányítanak majd minket. Farkas Imre kiberbiztonsági szakértőt, a FORTIX Consulting Kft. és a CyberCamp.hu cégvezetőjét kérdeztük arról, milyen hatást gyakorol az életünkre a mesterséges intelligencia. Mire kell vigyáznunk? És miben lehet a támaszunk?
Hozzánk tartozik
A mesterséges intelligencia (magyarul rövidítve MI, angolul AI) az életünk szerves részévé vált. Kezdve a hangalapú asszisztensekkel, mint Siri és Alexa, egészen a személyre szabott ajánlásokig az olyan streamingplatformokon, mint a Netflix. Legújabban pedig a ChatGPT és a hozzá hasonló algoritmusok lehetnek nagy hatással életünkre. A mesterséges intelligencia megjelenik az autóiparban az önvezető autókban, de az egészségügyben is magabiztosan használják: segíti a diagnosztikát, javíthatják vele a kezelési terveket, sőt a gyógyszerkutatás felgyorsítására és az orvosi kutatások során szintén bevetik.
„Sok vállalat alkalmazza ezt a technológiát. Az e-kereskedelmi óriások, mint az Amazon és az Alibaba például MI-algoritmusokat használnak arra, hogy személyre szabott termékajánlásokat küldjenek vásárlóiknak. Az olyan közösségimédia-platformok, mint a Facebook és az Instagram, a felhasználói adatok elemzésére és célzott hirdetések megjelenítésére hívják segítségül a mesterséges intelligenciát. A TikTok pedig így válogatja ki azokat a videókat, amelyek leginkább lekötnek minket – ami akár a függőség veszélyét is magában hordozza” – magyarázza Farkas Imre.
Segítség a háztartásban
Az MI által működtetett intelligens otthoni eszközök segíthetnek automatizálni az olyan rutinfeladatokat, mint a termosztát beállítása, a világítás vezérlése vagy a bevásárlólisták kezelése – bár ezek még gyerekcipőben járnak. A mesterséges intelligencia által működtetett virtuális asszisztensek emlékeztetőket, ütemterveket készíthetnek, és segítséget nyújthatnak a családi események megszervezésében is. Fontos azonban, hogy a kényelem, a biztonság és az adatvédelem szempontjai között egyensúlyt teremtsünk.
Lehetséges kockázatok
A mesterséges intelligencia tehát hasznos és komoly segítség lehet az élet számos területén. De, mint minden jónak, ennek is vannak veszélyei. Az egyik gond a magánélet lehetséges megsértése. Az MI-rendszerek ugyanis hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek és tárolnak. Nem mindegy, hogy ezeket kik, hogyan használják fel és miként védik.
„Nem elhanyagolható szempont, hogy az MI-algoritmusok elfogultak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy állandósíthatják a meglévő egyenlőtlenségeket, vagyis a tárolt adatok alapján kategorizálnak minket, és csak a rólunk alkotott képhez, világnézethez illeszkedő tartalmakat tesznek elénk” – magyarázza a szakértő.
A fejlődő MI-technológiával szembeni érvként szokott elhangzani, hogy veszélyezteti a munkánkat. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a mesterséges intelligenciát úgy tervezték, hogy kiegészítse az emberi képességeket, nem pedig teljesen helyettesítse azokat. „A használatának köszönhetően mi, emberek olyan képességek fejlesztésére összpontosíthatunk, amelyek kevésbé automatizálhatók, mint például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, az érzelmi intelligencia, a problémamegoldás és a józan paraszti ész.”
Mit tehetünk még?
- Óvakodjunk az olyan MI-rendszerektől, amelyek túlzottan sok személyes információt vagy engedélyt kérnek.
- Ha egy MI-rendszer vagy -eszköz túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen a képességeit vagy pontosságát tekintve, érdemes megkérdőjelezni a megbízhatóságát.
- Legyünk éberek az adatainkkal való esetleges visszaélésekkel kapcsolatban, és ha ilyen gyanúnk támad, jelentsük ezeket az applikáció gyártójának, vagy akár tekintsünk el annak használatától!
- A gyermekek számára készült játékok és oktatóalkalmazások gyakran tartalmaznak mesterségesintelligencia-technológiát. Figyeljünk arra, hogy a gyerekek ellenőrzött környezetben foglalkozzanak ezzel, például olyan oktatási alkalmazások használatával, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a magánélet védelmére és a biztonságra.
- Ellenőrizzük a gyerekek online tevékenységeit, tanítsuk meg őket a felelős internethasználatra, magunk is tájékozódjunk és beszélgessünk nyíltan a mesterséges intelligencia lehetséges kockázatairól és előnyeiről.
- Csak megbízható forrásból származó információkat vegyünk biztosnak.
Így védjük magunkat
Bár jóval több az előnye, mint a hátránya, igazán nagy hasznát akkor vehetjük, ha betartunk néhány szabály. Először is legyünk tájékozottak az általunk használt mesterségesintelligencia-rendszerekkel és -eszközökkel kapcsolatban. Olvassuk el az adatvédelmi irányelveket, értsük meg az adatgyűjtési gyakorlatot, és válasszunk olyan termékeket, amelyek prioritásként kezelik a felhasználók adatvédelmét és biztonságát.
„Rendszeresen frissítsük eszközeinket és alkalmazásainkat, hogy mindig a lehető legbiztonságosabb verziót használjuk. Az online biztonságra és a felelős internethasználatra való tanítás szintén alapvető fontosságú! Teremtsünk egészséges kapcsolatot a mesterséges intelligenciával azáltal, hogy felelősségteljesen használjuk azt, és tanítsuk meg a gyermekeket a mesterséges intelligencia felelős használatára, az online biztonságra és a kritikus gondolkodásra” – javasolja Farkas Imre.
Mi az a ChatGPT pontosan?
Ez egy mesterséges intelligencia, amely felhasználói kérdésekre képes valósághű és intelligensnek ható válaszokat adni párbeszédjelleggel, mintha csetelnénk egy élő személlyel. Tud beszélgetni az élet nagy kérdéseiről, képes irodalmi esszét írni, programot javítani, házi feladatot megoldani, verset írni és rengeteg egyebet. Ma már magyar nyelven is kérdezhetjük, „beszélgethetünk” vele írásban. Forradalmi technológiáról van szó, de nemcsak azért, amire képes, hanem azért is, ahogy berobbant az életünkbe. Tavaly november 30-án mutatta be az OpenAI nevű cég, és öt nappal később már 1 millió felhasználója volt. Összehasonlításképpen: a Facebooknak ehhez 10 hónap kellett, a Netflixnek 41 hónap.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: adobestock
