Orsi, a hucul kanca türelmesen ballag mellettem. Azt is kissé egykedvűen veszi tudomásul, hogy ma egy viszonylag gyakorlatlan kéz tisztítja le róla a sarat, amibe előzőleg boldogan belehempergett. Az idős állat korábban lovardában dolgozott, ezután került a Gut Aiderbichl Szépalma birtokába. Társa, Walero Ausztriából érkezett a bakonyi ménesbirtokra. Egy külön istállóban pedig a híres bécsi Spanyol Lovasiskola nyugdíjas ménjei élnek, akik egy együttműködési szerződés keretében kerültek Szépalmára, miután hosszú évekig gyakorolták a látványos, ám nem túl ízületkímélő mutatványokat. Őket nem lehet együtt tartani, hiszen a mének folyamatosan harcolnak egymással. Folyósószerű karámjaik és saját legelőterületeik azonban egymás mellett helyezkednek el, hogy ennek ellenére se érezzék magukat magányosnak.
Szabadon jönnek-mennek
A boxok és a karámok közötti ajtókat nem zárják, a lovak saját igényeik szerint jöhetnek-mehetnek az istálló és a hatalmas legelő között – nyáron sokszor az éjszakát is a szabad ég alatt töltik. Ez a szemlélet a Gut Aiderbichl alapelve: az itt élő állatok azt tehetik, ami a legjobb nekik. Nincs feladat, nincs elvárás, van viszont a lehető legmagasabb szintű ellátás, úgy az élelmezés, mint az állatorvosi kezelések tekintetében. Ez utóbbiakra sok állat rá is szorul. Az idős lovak egy része krónikus betegségekkel küzd, mint például Jonny, a Cushing-kóros póni. Ő egy időskori cukorbetegséghez hasonló állapottal él, így a „menüjét” ezt tekintetbe véve kell összeállítani. De vannak itt más betegségekben szenvedő, vagy épp lelki rehabilitációra szoruló állatok is, akiket méltatlan körülmények közül mentettek ki.
Bardóczky Veronika projektmenedzser, miközben körbevezet a birtokon, elmondja, hogy a Gut Aiderbichl 2001 óta segít az idős, beteg vagy rossz körülmények között élő állatok mentésében és örök otthonhoz juttatásában, valamint az állat- és természetvédelmi szemlélet terjesztésében. Michael Aufhauser, aki 2001-ben Salzburgban megalapította a szervezetet, azt vallja: „Ha sikerülne is megóvnunk az állatokat magunktól, az embertől, még nem sok mindent értünk el. Csak akkor lehetünk elégedettek, ha már nincs szükség arra, hogy meg kelljen védeni őket.” Hat országban 30 hasonló birtokot tartanak fenn, amelyeken összesen 6000 állat él: többek közt kutyák, macskák, nyulak, lovak, szarvasmarhák, juhok, malacok, de papagájok, csimpánzok és lámák is.
Természetes körforgás
A szépalmai birtokon a száz ló mellett szürkemarhák, rackajuhok, birkák, kecskék élvezik a körülbelül 130 hektárnyi terület áldásait. A méneknek saját legelőterületük van, a heréltek és a kancák viszont együtt sétálgatnak a mezőn. A hatalmas birtok egy részén takarmányt termelnek. Az istállóból kikerülő trágyából komposzt lesz, amely a kaszáló földjének tápanyagellátásáról gondoskodik, így megvalósítva a természetes körforgást.
Ahogy a Gut Aiderbichl Szépalma lovas kompetenciaközpontjának vezetője, Dr. Vladimir Milojevic vallja: az állatvédelem nem választható el a környezetvédelemtől és a klímavédelemtől. A birtok működését is eszerint szervezik. A tudományosan hangzó „kompetenciaközpont” elnevezés hátterében pedig az idős lovak életminőségének javításával kapcsolatos kutatások állnak. Azt igyekeznek nyomon követni, hogy a viszonylag kis változások hogyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az itt otthonra lelt, sokszor 25 évesnél is idősebb állatok még kényelmesebb körülmények között élhessenek. Vizsgálják például, milyen takarmányra van szükségük. Az istállókból vett trágyamintákat svájci laboratóriumban elemzik, hogy egyénre szabottan alkalmazhassák a féreghajtó terápiát, elkerülve a felesleges gyógyszerezést. Azt is figyelik, hogy a lábproblémákkal küzdő állatok számára milyen gumi padlóborítás a legkímélőbb a boxban és a karámban. A cél, hogy a gondoskodást a koros állatok megváltozott igényeihez szabják.
Lószolárium az istállóban
Az Esterházyak egykori birtokán (ahol korábban almáskert is díszlett – innen a Szépalma név) szolgálati lakásokat alakítottak ki. Itt él a gondozók egy része, akik vészhelyzet esetén akár éjszaka is rohannak az állatokhoz. A központnak saját állatorvosa van, a helyszínen röntgengép, ultrahang, sőt egy infravörös fényt adó lószolárium is rendelkezésre áll. Ez utóbbi megnyugtatja az állatokat a vizsgálatok során, így nincs szükség bódításra. A lovak naponta ötször kapnak enni, akinek szüksége van rá, speciális menüt, szénapelletet ehet. Rendszeresen mérlegelik őket, és odafigyelnek az adagjaikra, illetve az eléjük kerülő széna energiatartalmára is, hogy se a hirtelen fogyás, se az elhízás ne fenyegesse őket.
A Gut Aiderbichl Szépalma lovai nem végeznek munkát, így lovagolni nem lehet őket. A látogatókat, akik sokszor a birtok szomszédságában működő Hotel Szépalma vendégei közül kerülnek ki, a jószágok gondozásán keresztül ismertetik meg az állat- és természetvédelemmel. Gyerektáborokat is szerveznek, ahol a legkisebbek barátkozhatnak a lovakkal és az itt élő többi négylábúval. A boldog nyugdíjas állatok pedig szemmel láthatóan nagyon élvezik az emberek közelségét.
Amikor a program végén visszavezetjük Orsit és társait az istállóba, majd ki a karámba, még megállnak egy kicsit, csak pár perces búcsú után baktatnak el együtt a legelőre. Ahogy lassan eltűnnek a fák között, világosan látszik: ők valóban hazataláltak.
Fotó: Birton Szabolcs, Gut Aiderbichl Szépalma
