A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (2023. évi LII. törvény), amelyet július 6-án hirdettek ki, sokak szerint teljesen felforgatja a pedagógusok, szülők és diákok életét.
A státusztörvényként emlegetett jogszabály azt jelenti a pedagógusok számára, hogy 2024. január elsejétől átalakul a jogviszonyuk köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá. 2023. szeptember 15–29. között kell jelezniük, ha nem kívánnak ebben az új státuszban dolgozni. Milyen következményei lehetnek ennek? Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke segít tisztábban látni.
Tömeges felmondások
„A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) érkezett információk alapján 2000 pedagógus már felmondott, vagy kezdeményezte nyugdíjba vonulását” – kezdi Tóth Tünde, a legnagyobb oktatási szakszervezet, a PSZ alelnöke.
Bár ez a szám is soknak tűnik, a pedagógusok többsége még kivár. Az előzetes információk szerint a szeptember 15–29. közötti időszakban állnak majd fel sokan. Eddig az időpontig dönthetnek ugyanis arról, hogy elfogadják-e az új törvényben foglalt feltételeket, vagy sem.
„Már most, július végén egy-egy álláskereső pedagógus hirdetésére 40-50 ajánlat érkezik az iskoláktól, az intézményvezetők kétségbeesetten próbálják az üres állásokat betölteni. Az említett szeptemberi határidő miatt azonban akár az is előfordulhat, hogy például egy alsós osztály tanítója vagy egy általános iskola egyetlen kémiatanára ősszel hagyja ott a pályát, amikor már elkezdődött a tanév” – mondja az alelnök.
Következmények
A kivárás miatt senki nem dőlhet hátra. Hiába tűnik úgy, hogy gyermekünk, unokánk iskolájában minden rendben van, szeptemberben kiderülhet, hogy nincs tanár, tanító.
„Ebből is látszik, hogy a törvényt megalkotók nem látják át, hogyan működnek az oktatási intézmények. Olyan helyzetbe hozták mind az intézményvezetőket, mind a szülőket és diákokat, hogy még a szeptemberi tanévnyitón sem lehetnek nyugodtak. Nem lehetnek biztosak abban, a tantestület összetétele mennyit fog változni a tanév első felében” – folytatja
Tóth Tünde.
A pedagógushiány az oktatás minőségének romlásához vezethet. Megszűnhetnek például szakkörök, csoportbontások, vagy az iskolaotthonos foglalkozás helyett napközis rendszerre kell majd visszatérniük az iskoláknak, amely szintén visszalépést jelent, a dolgozó szülőknek pedig jóval több gondot, hazavitt leckéket, délután nem lekötött gyereket.
Megoldások?
A pedagógushiányt a nyugdíjas tanítók-tanárok visszafoglalkoztatásával igyekszik enyhíteni a kormány.
„Természetesen nagy szükség van pedagógiai tapasztalatukra és szakmai ismereteikre, de a pályakezdő fiatal pedagógusok feltűnően hiányoznak az oktatásból, miközben a pedagógustársadalom tovább »öregszik«. Ezzel a tendenciával a szülők sem lehetnek elégedettek, hiszen nem tudhatjuk, néhány év múlva ki fog tanítani” – mondja a szakember.
További problémát jelent és a szeptemberi tanévkezdésre való felkészülést nehezíti, hogy a státusztörvény végrehajtási rendelete még nem nyilvános. Pedig számos részletkérdésre ez fog választ adni.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
