Vannak olyan fogyasztásnövelő fogások, amelyek teljesen jogszerűek, ám akadnak olyanok is, amelyek nem. Ez utóbbiakat a fogyasztóvédelmi hatóság nemcsak ellenőrzi, de szigorúan fel is lép ellenük. Fontos szabályok vonatkoznak például annak feltüntetésére, mennyit kell fizetnünk egy áruért.
Az ár legyen egyértelmű!
Gyakori problémát jelent, hogy a pénztárnál más összeg kerül a blokkra, mint amit a polcon kiírva láttunk. „A kereskedő feladata biztosítani az árak megfelelő, egyértelmű feltüntetését. Ha mégis azt látjuk, hogy több árcédula van egy terméken, akkor a törvény értelmében a feltüntetett legalacsonyabb áron köteles a fogyasztónak eladni a terméket – kezdi dr. Kupecki Nóra fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár. – Ha mégis máshogyan számolt – amit lehet, hogy csak a fizetés után vettünk észre –, menjünk vissza az eladóhoz a nyugtával együtt, és próbáljuk tisztázni a helyzetet. Ebben az esetben ne dőljünk be annak a jól ismert válasznak, hogy «a pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el», mert ezt jogszerűen nem lehet kikötni” – magyarázza szakértőnk. Abban az esetben, ha úgy gondoljuk, hogy a kereskedő nem fogadta el a panaszunkat, és megkárosított bennünket, a rendőrséghez fordulhatunk, mert ennek kivizsgálása az ő hatáskörükbe tartozik.
Netes szabályok
Nemcsak az üzletben, de online vásárlás során is szemtanúi lehetünk, hogy olykor téves ár kerül ki a weboldalra. Sőt, arra is van példa, hogy a webáruház indokolatlanul olcsó, olykor néhány forintos összeget ad meg: például az euróban számolt árat tünteti fel úgy, mintha forint lenne – nyilvánvalóan tévedésből. „Bár a legtöbben az iromány hosszúsága miatt nem teszik meg, de minden esetben javasolt online vásárlás előtt az Általános Szerződési Feltételeket átolvasni. Így a későbbiekben ennek ismeretében tudjuk a vásárlásunkat intézni” – figyelmeztet dr. Kupecki Nóra.
Fontos tudni, hogy online vásárláskor az automatikus visszaigazoló e-mail megküldése még nem jelenti az adásvételi szerződés létrejöttét. Tehát, ha a vállalkozás a visszaigazolást követően, de még a szerződés létrejöttét megelőzően jelzi, hogy tévesen tüntette fel az árat, akkor nem köteles a terméket az alacsonyabb ellenértékért eladni – hiszen a felek között valójában még semmilyen szerződés sincsen. Az sem minősül szerződéskötésnek, ha a kereskedő csak egy automata üzenetet küld arról, hogy a rendelés feldolgozás alatt áll.
„Ha viszont a konkrét rendelés részleteit tartalmazó üzenetet küldenek, vagy akár már a termék feladásáról, átvételéről kapunk tájékoztatást, az már a szerződés létrejöttének tekinthető a felek között. Meg kell említeni, hogy feltűnő értékaránytalanság esetén – például, ha egy sokezer forintos terméket tévedésből pár forintért kínáltak – sem követelhető a kereskedőtől a teljesítés. Az ezzel kapcsolatos viták eldöntése viszont a polgári bíróság illetékessége” – mondja a szakértő.
Kötelező akciózni
A kormány igyekszik megfékezni az élelmiszerek további áremelkedését, ezért az árverseny fokozása érdekében augusztus 1-től másfélszeresére – a korábban bevezetett 10 százalékról legalább 15 százalékra – emelte a kötelező bolti akciózás mértékét.
„A kereskedő köteles feltüntetni a kedvezmény tényét. Azoknál a termékeknél, amelyeknél az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árához képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb árat alkalmaznak, azt is meg kell jelölni, hogy pontosan hány százalékkal kell kevesebbet fizetnünk” – mondja dr. Kupecki Nóra.
Pszichológiai trükkök tárháza
Nem az árcédula az egyetlen dolog, amire figyelnünk kell. Léteznek olyan trükkök, amelyeket azért vetnek be a boltok, hogy minél több terméket eladjanak. A szakemberek alaposan tanulmányozzák a vásárlási szokásokat, pszichológiai tanulmányokat olvasnak, és ezek alapján rendezik be az üzleteket. Nézzük ezeket a praktikákat!
- Mindenhol reklámtáblákat helyeznek el.
- Zene szól az üzletben, hogy jobban érezzük magunkat, és több időt töltsünk el ott.
- A nagy, piros leértékelés feliratok arra ösztönzik az embereket, hogy többet vásároljanak. Ez a sürgetés akkor is működhet, ha esetleg nincs szükségünk az adott termékre, vagy épp csak minimálisan adják kevesebbért.
- A pénztárak körüli részt minden bolttípusban telepakolják apró csecsebecsékkel, kisebb termékekkel, édességgel, itallal, hogy várakozás közben még bedobjunk közülük egyet-egyet a kosárba.
- Közvetlenül az átlagos termékek mellé sokszor drágább, prémium márkás áruk kerülnek, így a vásárló azt érezheti, milyen olcsón vásárolt.
- Mivel a vásárlók általában szemmagasságban figyelik a polcokat, a drágább termékeket mindig ide rakják, a többit pedig elosztják az alsó és a felső polcokon. Ez alól a játékok jelentenek kivételt: itt a gyerekek szemmagasságában helyezik el a drágább, reklámokból jól ismert termékeket.
- Bár a legtöbb üzletben különböző méretű bevásárlókocsik állnak rendelkezésre, a legtöbb mindig a legnagyobb méretűből van: nem véletlenül, hiszen minél nagyobb a kocsi, annál több mindent lehet belepakolni.
- A zöldségek, gyümölcsök fölött olyan fény van, amely kedvezőbb színben tünteti fel őket. Az eladók rendszeresen spriccelik vízzel az almát, a körtét, hogy frissebbnek tűnjenek.
Mit tehetünk még?
A csábításnak néha nehéz ellenállni, ám egy kis odafigyelés megkönnyítheti a helyzetünket:
- Írjunk bevásárlólistát, és maximum egy plusz darabot vegyünk meg a listán szereplőkön kívül.
- Soha ne menjünk éhesen vásárolni, mert akkor könnyebben elcsábulunk!
- Bár ma már többen fizetnek kártyával, kisebb költések esetén célszerűbb készpénzt használni, így kisebb rá az esély, hogy túllépjük a korábban kalkulált összeget.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Getty images
