Dr. Fori Hajnal ügyvéd és mediátor is számtalanszor találkozik különböző közösségimédia-felületeken a táppénz mint jolly joker javaslattal, ha valakinek fel akarnak mondani, vagy csak néhány nap plusz szabira vágyik. Ám a szakember szerint, aki ilyen tanácsot ad, akár bűncselekmény elkövetésére is buzdíthatja a kérdezőt.
Táppénz és keresőképtelenség
Keresőképtelenségről akkor beszélünk, ha valaki valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni a munkafeladatait.
„A betegség miatti keresőképtelenség és az ellátandó munkakör összefügg egymással. Nem mindegy ugyanis, hogy egy targoncavezetőnek vagy egy portásnak törik-e el a keze, hisz míg az első esetben egyértelmű a keresőképtelenség, addig a portás – nagy valószínűséggel – el tudja látni törött kézzel is a feladatát” – mondja az ügyvéd.
A „kiskapu” büntethető is
A tévedésbe ejtő munkavállaló ellen feljelentéssel is élhetnek, és amennyiben bebizonyosodik a visszaélés ténye, úgy annak büntetőjogi következményei is lehetnek. Az ügyvéd így magyarázza: „Ez megalapozhatja a munkáltató részéről az azonnali hatályú felmondást is, mely esetén a munkavállaló elesik a végkielégítéstől és a felmondási időre járó bértől, sőt, amennyiben a munkáltatónak kárt okozott, annak megtérítését is követelhetik tőle.”
Mit fizet a munkáltató és mit a tb?
A keresőképtelenség első 15 munkanapjára minden munkavállaló betegszabadságra jogosult, ami kizárólag saját betegsége esetén jár. Ezekre a napokra a munkáltató fizeti a távolléti díjat – szemben az ezután járó táppénzes időszakkal, amikor a társadalombiztosító terhére történik a kifizetés nagyobb hányada.
Fontos a bizalmi légkör
Zajlik az élet: minden munkavállalónak akadhatnak nehézségei, ugyanakkor minden munkahelyen vannak olyan időszakok, amikor nem lehet/illik hiányozni.
„A felek kölcsönösen érdekeltek a bizalmi légkör kiépítésében. A munkáltatónak és a munkavállalónak is kifizetődőbb a problémák megbeszélése, mint a görbe utakon járás” – figyelmeztet dr. Fori Hajnal.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
