Ébernek tűnik. Felül az ágyban. Mozdulatokat tesz. Összefüggéstelenül motyog, vagy teljesen érthetően beszél. Sétálgat a lakásban, leül enni valamit, rosszabb esetben el is hagyja az otthonát, legrosszabb esetben akár autót vezet, kárt tesz önmagában vagy másokban. Minderre képes egy holdkóros, miközben a tudata alszik. „Ez a veszélyes állapot akár súlyos balesetet is okozhat, épp ezért nem szabad félvállról venni a betegség tüneteit” – hívja fel a figyelmet dr. Csapó Krisztina klinikai neurológus.
A test éber, a tudat alszik
„A holdkórosság, az alvajárás a paraszomnia betegségek egyik jellemző típusa – mondja az Inspiromed Alvásklinika vezető alvásszakértője. – Ebben az állapotban olyan dolgok történnek az elszenvedővel alvás közben, amelyek nem illenek oda: rendellenes magatartásformák, mozgások és vegetatív események. Ilyenkor az alvás és az ébrenlét szerveződése nem megfelelő, éretlen. A betegség 80%-os valószínűséggel öröklődik a családban, és főként gyerekeket, de felnőtteket is érinthet. Ilyenkor a mélyalvás fázisára jellemző nyugodt eseménytelenség megszűnik, méghozzá a nélkül, hogy annak az illető tudatában lenne. Ha nem történik vele éjszakai baleset, jellemzően felnőtt korában a vele élő társa figyel fel a problémára. A beteg a nappali életére jellemző dolgokat tesz, miközben a tekintete üveges, és nem reagál arra, ha megszólítjuk, mentálisan nincs jelen. Ez rendkívül sebezhető állapot, amit semmi esetre sem szabad kivizsgálás nélkül hagyni.”
Óvjuk a balesetektől!
Szakértőnk elárulta, az alvajárás mindig az úgynevezett non-rem, azaz lassú alvás fázisában következik be, jellemzően az esti elalvás utáni első három órában. Egy-egy epizód tarthat egy percig, de akár félórán át is. Ilyenkor a beteg nehezen vagy egyáltalán nem ébreszthető. Amit azonnal megtehetünk érte, az, hogy minél előbb biztonságban visszakísérjük az ágyába. Persze ez nem egyszerű, mert ha nem csap elég zajt, észre sem vesszük, hogy öntudatlan állapotban éjjeli felfedezőútra indult. „Ami nagyon fontos, hogy megteremtsük körülötte a biztonságot – figyelmeztet a doktornő. – Például párnázzuk alaposan körül az ágyat, hagyjuk nyitva a beltéri ajtókat, nehogy álmában nekik fusson. A lakás bejárati ajtajának kilincsére pedig hasznos egy nagy zajt okozó csengőt akasztani. Gondoljuk végig, mi minden van az otthonunkban, annak szellemében, hogy mivel okozhat magának sérülést az alvajáró, és amennyire csak lehet, óvjuk meg a balesetektől.”
A feltérképezés nem egyszerű
Ha beigazolódik az alvajárás ténye, fontos a szakszerű kivizsgálás, mert a probléma hátterében számos betegség állhat, és könnyen lehet, hogy a holdkórosság csak tünet. „El kell különíteni más betegségektől, hiszen pszichiátriai probléma, epilepszia vagy hormonális és szervi gond is lehet az alvajárás okozója. A részletes kivizsgálás során végezni kell EEG-t, koponya-MR-vizsgálatot és egy kórházban alvós, komplett alváslabor-vizsgálattal megfigyelni, pontosan mi történik az alvás során az agykéregben. A feltérképezés nem egyszerű, hiszen a legtöbb alvajáró nem napi szinten folytatja ezt a tevékenységet, hanem teljesen kiszámíthatatlanul, eseti alapon. Ha a kivizsgálás sikeres volt, és minden, a tünethez vezető okot kizártunk, akkor nevezhető valaki tényleges alvajárónak. Ebben az esetben nincs bevált gyógymód, általában az egészséges alvásciklust visszaállító gyógyszerek, valamint melatoninhormon adásával tudjuk megszűntetni a tüneteket” – mondja szakértőnk.
Egy trauma is kiválthatja
Az alvajárást beindíthatja egy-egy traumát okozó életesemény, hosszú időn át tartó stresszhelyzet is. Agyunk az ébren töltött idő alatt gyakran nem tud megbirkózni az átélt élményekkel, és ilyenkor álmunkban is „dolgozik”, így a testünk nem képes abba az ellazult állapotba kerülni, ami a mélyalváshoz ideális lenne. „Ha valaki paraszomniás tünetekkel érkezik hozzám, az első kérdésem mindig az, nem történt-e vele mostanában valami szokatlan, ami felzaklatta, amin nem tudta magát túltenni – magyarázza dr. Csapó Krisztina. – Az esetek jelentős részében ugyanis erről van szó. Ilyenkor az alváslaborban történő kivizsgálás mellett pszichológushoz irányítom a beteget, aki kognitív terápiával segít neki feldolgozni a vele történteket. Gyakran már ettől ritkulnak az éjszakai, akaratlan aktivitások.”
Az alkohol vagy az altató nem segít
Ahhoz, hogy a tünetek javuljanak, nagyon oda kell figyelnünk a megfelelő alváshigiéné kialakítására is. Fontos, hogy az esti lefekvés előtt néhány órával már ne foglalkozzunk semmivel, ami felzaklathat bennünket, csökkentsük magunk körül a fényt és a zajokat, emellett bújjunk ágyba este tízkor és maradjunk is ott reggel hatig. Dr. Csapó Krisztina szerint legtöbbünknek ez a menetrend lenne a pihentető alvás szempontjából a legtökéletesebb. Mellőzzük az alkoholt és a szintetikus altatókat is – utóbbiakat csak akkor használjuk rendszeresen, ha az orvos kivizsgálást követően kifejezetten elrendeli számunkra. Indokolatlan esetben ugyanis ezek is növelhetik az alvajárás kockázatát.
Léteznek agresszív holdkórosok is
Ritkán, de előfordul, hogy az alvajáró agresszív tüneteket mutat. Veszekszik, kiabál, szélsőséges esetben kárt tesz magában, vagy abban, aki mellette van. Ha önmagunkon vagy a családtagunkon ilyen öntudatlan viselkedést tapasztalunk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Nem egy „alvás közben elkövetett” agresszív cselekmény történt már a világban, amelyből bűnügy lett – ilyenkor igazságügyi orvosszakértő bevonásával döntik el, mi lesz a kialakult helyzet bűnügyi következménye.
Fotó: Adobestock
