A munkaszerződés megkötésekor – de akár később is, a munkaviszony megszűnésekor – a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme céljából, írásban versenytilalmi megállapodást köthet munkavállalójával. Mit jelent ez pontosan? Dr. Németh Kinga ügyvéd segít tisztábban látni.
„A versenytilalmi megállapodásban a felek kikötik, hogy a munkaviszony megszűnése után – legfeljebb két évig – milyen magatartást nem tanúsíthat a dolgozó. A leggyakoribb kikötés, hogy az illető nem helyezkedhet el a konkurens cégeknél – kezdi az ügyvéd. – Azonban önmagában az, hogy a volt munkavállaló régi és új munkáltatójának a cégjegyzékben szereplő tevékenységi köre azonos, még nem jelenti, hogy a munkavállaló az elhelyezkedésével veszélyezteti a volt munkáltató gazdasági érdekeit, pedig annak a feltételnek is meg kell felelni.”
Mennyit ér ez a munkahelynek?
Természetesen ezt a tilalmat nem várhatják el tőlünk ingyen. A munkáltató ilyen megállapodás esetén köteles megfelelő ellenértéket fizetni.
„Ez az összeg nem lehet kevesebb annak az alapbérnek az egyharmadánál, amely a megállapodás idejére járt volna munkavállalónak, ha a munkaviszony nem szűnik meg. Vagyis például két éves megállapodás esetén nyolchavi munkabér jár a munkavállalónak. Amennyiben a munkáltató késedelmesen fizeti meg az ellenértéket, úgy késedelmi kamat is jár” – magyarázza dr. Németh Kinga.
Vannak kivételek
A felek megállapodhatnak úgy is, hogy valami oknál fogva mégsem érvényesítik a versenytilalmi megállapodásban foglaltakat. Erről azonban még a munkaviszony megszűnése előtt meg kell állapodniuk.
„Egyoldalúan elállhat a megállapodástól a munkavállaló, amennyiben azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyát (pl. nem fizetik ki a bérét). A munkáltató egyoldalúan csak akkor állhat el a megállapodástól, ha azt a megállapodásban kikötötte, és azt kizárólag a munkaviszony megszűnéséig teheti meg” – mondja az ügyvéd.
Arra is van lehetőség, hogy a munkaviszony fennállása alatt fizeti meg a munkáltató a versenytilalmi ellenértéket. Azonban ez a juttatás nem minősül munkabérnek. Ezért a megállapodás szerinti ellenértéket az alapbértől elkülönülten kell megfizetni.
Visszaélések
„Sajnos előfordul, hogy a munkáltató jogával visszaélve köti meg a versenytilalmi megállapodást, például ezzel akarja megakadályozni, hogy a munkavállalói átvándoroljanak a versenytárs munkáltatóhoz. Amennyiben a munkáltató megfizeti a kikötött versenytilalmi ellenértéket, úgy jogosan várhatja el, hogy a volt munkavállalói ne helyezkedjenek el általa meghatározott területen. Azonban arra is van példa, hogy a felmondás ideje alatt a versenytilalmi megállapodásra hivatkozik a munkáltató, majd amikor már látja, hogy az illető nem konkurenshez helyezkedett el, nem akarja kifizetni a versenytilalmi ellenértéket. Ez teljesen jogsértő magatartás, hiszen az egykori dolgozó az új munkaválasztásnál figyelembe vette a volt munkavállaló kikötéseit, mégsem kapja meg a kikötött ellenértéket. Ilyen esetben az illetékes munkaügyi bírósághoz érdemes fordulni” – tanácsolja a szakértő.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
