Egészség Riportok

Forradalmi műtét adott esélyt egy fiatal nőnek: Kemoterápia után lett várandós egy magyar nő természetes úton

Saját lefagyasztott petefészek-szövetét ültették vissza egy daganatos betegség miatt kemoterápián és sugárkezelésen átesett fiatal hölgynek tavaly decemberben Budapesten. Ennek segítségével lehet rá esélye, hogy lombik eljárás nélkül is gyereke szülessen.

Siker és öröm, ha az időben megkezdett kezelés megmenti egy fiatal daganatos beteg nő életét. Mivel azonban a kemoterápia és a sugárkezelés átmenetileg vagy akár véglegesen is károsíthatja a petefészek működését, ennek sokáig az volt az ára, hogy a gyógyult betegeknek le kellett mondaniuk a vér szerinti gyermek vállalásáról. A hormontermelésük, a peteérésük teljesen leállhatott: az így kialakuló korai petefészek-elégtelenség lehetetlenné tette a teherbe esést, ráadásul az illető már fiatalon átesett a változókor valamennyi tünetén a hőhullámoktól az egészségügyi kockázatok növekedéséig.

Korábbi lehetőségek
Eddig is voltak módszerek arra, hogy a kemoterápián vagy sugárkezelésen átesett hölgyek is várandósak lehessenek. Évtizedek óta alkalmazzák például a klasszikus lombik eljárás során létrehozott embriók fagyasztását. Amikor a beteg felgyógyul, és gyermeket szeretne, az embriókat a méhébe ültetik, és szerencsés esetben létrejön a terhesség. Ha azonban nem így van, és az embriók elfogynak, akkor nincs további lehetősége. Ráadásul a lombikkezelés több hétig is eltarthat. Egy rosszindulatú betegségnél pedig nem biztos, hogy lehet ennyit késlekedni a daganatellenes eljárásokkal – még akkor sem, ha a beteg és partnere egyébként mindketten készen állnának a családbővítés e módjára.
Az embrió helyett a petesejteket is le lehet fagyasztani – ez azoknál a nőknél is alkalmazható, akiknek a kezelés időpontjában nincs partnerük. Ám az eljárás ugyanúgy több hetet vehet igénybe, mint az embriók fagyasztása. Gyorsabb és több lehetőséget tartogató megoldás lehet viszont a petefészekszövet fagyasztása és későbbi visszaültetése. Ilyenkor az ivarsejteket károsító kezelések előtt laparoszkópos műtéttel kiveszik a petefészek egy részét, és a benne lévő éretlen tüszőkkel, petesejtekkel együtt fagyasztják le, hogy azok akár évekig is megőrizzék életképességüket, és később, a gyógyulás után visszaültethessék őket.

Egy 24 éves hölgy volt az úttörő
Így történt ez annál a 24 éves fiatal nőnél is, akinél három évvel ezelőtt diagnosztizálták a vérképző rendszer rosszindulatú, daganatos megbetegedését, az akut limfoid leukémiát. A betegsége kezelésére kemoterápiát, csontvelő-átültetést és sugárkezelést is kapott. Ám még ezek előtt átesett egy műtéten, amelynek során kivették és lefagyasztották az egyik petefészkét, hogy később, a gyógyulása után annak darabjai visszaültethetők legyenek.
„A beteg a kezelések befejezése óta tünetmentes volt, de nem volt hormontermelése, és a szervezetében lévő megmaradt petefészek működése leállt. Változókori tüneteket tapasztalt, és a műtét nélkül nem lett volna esélye gyermekvállalásra. 2023. december 13-án a termékenységének visszaállítása céljából laparoszkópos, azaz hastükrözéses eljárást végeztünk, amelynek során saját petefészekszövetének három darabját ültettük vissza” – mesél az újdonságnak számító beavatkozásról dr. Bokor Attila egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján működő Minimál Invazív Sebészeti Osztály vezetője. Ő maga dr. Piros Lászlóval, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatóhelyettesével együtt állt a műtőasztal mellett.

Eddig kedvezően alakult a gyógyulása
„A szövetdarabokat az ellenoldali petefészek kéregállományához varrtuk hozzá – meséli az orvos. – Ennek a szervnek a működését, vérellátását, a kéregállomány biológiai tulajdonságait a női nemi hormonok biztosítják, így egy speciális, bőrön át felszívódó ösztrogénkészítménnyel és más módon ható gyógyszerekkel készítettük elő a műtétet. A beteg szerencsére jól van, az eddigi tapasztalatok szerint kedvezően alakul a gyógyulása. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy ha minden a tervek szerint történik, akkor a visszaültetett petefészek-szövet képes lesz úgy működni, ahogy ebben az életkorban egy egészséges nő petefészke ellátja a feladatát. Az éretlen tüszők megérnek, és a hölgynek természetes úton is megfoganhat a gyermeke. Ha viszont ez nem következik be, akkor ugyanazokkal a módszerekkel segíthetünk rajta, ahogyan más, termékenységi problémákkal küzdő pácienseken.”

Új jelentkezők is vannak

Dr. Bokor Attila elmondja: a nők petefészke születésükkor az életük során „felhasználható” valamennyi petesejtet tartalmazza. Ideális esetben az első menstruációtól kezdve minden ciklusban megérik belőlük egy. A nők többségénél néhány petesejtből várandósság és kisbaba lesz, a többi pedig egyenként, az ovuláció alkalmával távozik. Mivel ebben az esetben a petefészeknek csak darabjait tudják visszaültetni, a testben hagyott petefészek működése pedig károsodott, a műtétet akkor érdemes elvégezni, amikor a  betegnek aktív gyermekvállalási tervei vannak. Nem kapja vissza ugyanis valamennyi petefészek-szövetrészletét, csak azok egy részét, így a beavatkozás megismételhető. „Fontos megemlítenem dr. Fancsovits Péter embriológus, a projekt biológusának nevét is. A szövetek lefagyasztása és későbbi felolvasztása ugyanis az ő munkáját dicséri, lényegében rajta múlik, hogy a szöveteket életképesen ültethessük vissza” – teszi hozzá az egyetemi docens. Azt is elmondja: magára a  visszaültetésre már korábban is voltak kísérletek, laparoszkópos eljárással, ilyen módon azonban még senki nem végezte el a műtétet. Remélhető, hogy ez a módszer egyre többeknek adhatja vissza az anyává válás esélyét. Dr. Bokor Attila szerint jelenleg három új daganatból gyógyult jelentkezőt vizsgálnak, az ő szövetmintáik lefagyasztva várják a beavatkozást.

Fotó: adobestock • képünk illusztráció

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete