Címlapsztori Sztár

Háromszor házasodott, háromszor csalódott: tragikus sors jutott a legszebb magyar színésznőnek

Szeleczky Zita pályája a magyar filmtörténet egyik legfényesebb fejezete, sorsa azonban azt is megmutatja: a reflektorfény mögött gyakran egészen más történetek húzódnak meg, mint amilyeneket a filmekben látunk.

Kevesen voltak annyira ünnepelt filmsztárok a két világháború közti Magyarországon, mint Szeleczky Zita, akinek a vásznon rendre beteljesedett a szerelem, a valóságban azonban egészen más történet jutott.

Tehetségét hamar felfedezték

1915. április 20-án született Budapesten, Szeleczky Manó és Négyessy Amália lányaként. Eredetileg Olgának nevezték, a Zita nevet egy évvel később, 1916-ban, Zita királyné tiszteletére kapta. Gyermekéveit a család Borsod vármegyei birtokán, Nekézsenyben töltötte – írta a Story magazin.

Alig kezdte meg tanulmányait a Színművészeti Akadémián, amikor máris felfigyelt rá a filmipar. 1936-ban forgatta első filmjét, a Méltóságos kisasszonyt. Tanára, Ódry Árpád ekkor figyelmeztette:

„Maga is a sátán szolgálatába állt! Elengedem, de azzal, hogy visszajön és elvégzi az Akadémiát!”

– ő pedig vissza is tért.

A következő években kirobbanó sikert aratott: 1936 és 1944 között huszonhét filmben játszott, a Nemzeti Színházban pedig negyven darabban kapott főszerepet. Szépsége, hangja és erős színpadi jelenléte hamar a korszak egyik legnagyobb sztárjává emelte.

Házasság és betegség árnyékában

1940-ben ment férjhez Haltenberger Gyula gépészmérnökhöz, ám a házasság eleve nehéz időszakban indult. A színésznő tuberkulózisban megbetegedett, és hónapokra el kellett vonulnia a világtól. Férje Galyatetőre vitte, ahol egy villany nélküli útőrházban lábadozott hosszú időn át.

Csak 1942 őszén térhetett vissza a színpadra, a Mária főhadnagy címszerepével. Közben házassága megromlott, különváltak, bár férje továbbra is támogatta őt és családját.

„A nemzet kishúga”: a háborús évek

A második világháború idején a hadikórházakat járta, hogy a sebesült katonáknak énekeljen és szavaljon, innen kapta a „nemzet kishúga” nevet. 1944 decemberében lépett fel utoljára Magyarországon, majd a front közeledtével családjával Nyugatra menekült.

Férje ekkor – a menekülés megkönnyítése érdekében – elterjesztette, hogy külföldön öngyilkos lett, és hivatalosan el is váltak. A valóságban azonban kapcsolatban maradtak, később a férfi is elhagyta az országot.

Emigráció és újrakezdés

Szeleczky Zita 1948-ban Argentínába érkezett, ahol új életet kezdett. Színházat alapított, lemezeket készített, és világszerte fellépett a magyar közösségekben. Később Los Angelesbe költözött, ahol ismét férjhez ment, de ez a házassága sem bizonyult tartósnak.

Harmadik férjét, Novák Sándor színészt Ausztráliában ismerte meg az 1970-es évek elején. Kapcsolatuk azonban súlyos csalódással ért véget: a férfi egy közös turné bevételével visszautazott Ausztráliába, a színésznőt pedig magára hagyta, anyagi nehézségek közepette.

Még több hírességről olvasnál?

Visszatérés és csendes befejezés

#image_title

Az emigráció éveiben egyre szűkösebb körülmények között élt, régi filmkópiáit és magyar kiadványokat árult, hogy megélhetését biztosítsa.

1990-ben, negyvenöt év után látogatott először haza. Élete végén Magyarországra költözött, Érden telepedett le. Egy baleset és az azt követő betegség után 1999. július 12-én hunyt el.

A nekézsenyi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra – ott, ahol egykor a gyermekkora kezdődött.

Még többet olvashatsz a gyönyörű színésznő tragikus életéről az eheti Story magazinban. Keresd az újságárusoknál.

Ajánlott videó