Riport

Dudás Brigitta és Down-szindrómás nővére, Szandi: „Soha nem engedjük el egymás kezét”

A 32 éves Brigi és a másfél évvel idősebb Szandi mindig is összetartó nővérek voltak, gyerekként is rengeteget játszottak együtt, és most is gond nélkül fejezik be a másik mondatait, érzékelhetően óriási összhang van köztük. Egy különleges és példaértékű testvérpár története következik.

Szandi Down-szindrómával született, kiváló memóriája van és elképesztően jó a humora. Brigi nyugodtabb természetű, kedves, és olyan szeretettel beszél a nővéréről, hogy többször meghatódom rajta. Mivel csak két év korkülönbség van közöttük, kicsiként is mindent együtt csináltak, még annak ellenére is, hogy nem egy iskolába jártak.

„Rengeteget bicikliztünk, rollereztünk, a szüleinkkel rendszeresen kirándultunk. Akkor változott meg az életünk, amikor meghalt az édesanyánk. Pár évig hármasban éltünk a külvárosi házunkban, ahol most él Szasza apuval és a mostani menyasszonyával” – meséli Brigi, de Szandi rögtön pontosít. „Három évig laktunk így, aztán jött Mariann apunak. Én most velük élek, és Mariann fiával, Brigi pedig tíz perc sétára tőlünk.” Kiderül, hogy Szandinak tökéletes memóriája van, bármilyen emléket teljes pontosággal fel tud idézni, és a munkában is egyre ügyesebb. Tavaly ősz óta dolgozik az értelmi fogyatékosok fejlődését szolgáló szervezetnél, a Down Alapítványnál.

A legjobb testvérek, mindent együtt csinálnak

„Korongozok, és már be is jelentettek a munkába négy órában” – teszi hozzá büszkén Szandi, majd Brigi veszi át a szót. „Sok pénzt nem kap, mert eleve fizetni kell azért, hogy itt dolgozhasson, de így is van bevétele. Az elkészült portékákat különböző vásárokban árulják” – teszi hozzá a húga.

Szandit a szerelem is megtalálta

Hamar kiderül, hogy Szasza a Down Alapítványnak köszönheti a szerelmet is. A korábban másik helyen dolgozó Tomit egy közös buliban ismerte meg tavaly októberben, és azóta egy párt alkotnak. Időközben a fiú is átjelentkezett Szandi munkahelyére, így több időt tudnak együtt tölteni. Tomi mindennap hazakíséri Szaszát, de sok közös programot is szerveznek, ám a fiú nehezen oldódik nagyobb társaságban.

„Voltunk már színházban, étteremben, koncerten. Múltkor Brigihez mentünk egy beöltözős buliba, ahol az ő barátja is ott volt. Imádom a musicaleket is. A Rómeó és Júlia a kedvencem Szinetár Dórával. Mivel szeretek énekelni és táncolni, jelentkeztem a Baltazár Színházba, ahol Down-szindrómás gyerekek is felléphetnek, ott tudnék színészi diplomát is szerezni. Már mindent leadtam oda, várom, hogy jelentkezzenek, bár még nem tudom, hogyan oldom meg a munka mellett az órákat. Ezenkívül van egy olyan lehetőség is, hogy az IKEA-hoz vagy a Mc’Donaldshoz felvegyenek takarítani, de én jobban szeretnék színpadon szerepelni” – meséli lelkesen Szandi. Nem is olyan régen egy közös ismerősük stúdiójába is bemehetett a két lány énekelni, rettentően élvezték a programot, bár Szasza elárulja, a tánctudására sokkal büszkébb, mint a hangjára. Úgy érzi, azon még van mit csiszolni.

Közösen sportolnak

A heti két-három sport sem maradhat ki az életükből. Egy intenzív, aerobikszerű mozgásra járnak, legyen akármilyen idő is odakint. „Télen nehéz volt elindulni a sötétben, de most már sokkal lelkesebbek vagyunk, és legalább ilyenkor is együtt lehetünk” – vallja be Brigi. – Különben is fontos a nővéremnek is a rendszeres mozgás. Korábban elengedte magát, és felszaladt rá plusz tíz kiló, de ügyesen leadta. A pajzsmirigyével is probléma van, ezért a diétát is tartania kell. A fogyás leginkább az edzéseknek köszönhető, de biztosan a szerelem is benne van” – teszi hozzá mosolyogva.

Halpedikűr helyett masszázs

Cipruson és Máltán is nyaraltak

A tesók többször nyaraltak együtt külföldön, Cipruson és Máltán is jártak már. Brigi ott is figyelt Szasza testsúlyára. Cipruson két opciót ajánlott fel neki a teljes ellátás mellett: vagy mindent ehet, de mellette mozog is, vagy csak a diéta szerint étkezik. Szasza az első lehetőséget választotta, így mindennap nagyokat kirándultak, úsztak, sétáltak. Itt végre Szandi sokáig aludhatott, amit otthon nem tehet meg, hiszen mindennap hét órakor indul a munkába. Éjjel szeret zenét hallgatni, filmeket nézni, az interneten olvasgatni, és ha tehetné, másnap délig ki sem kelne az ágyból. „Nagyon szép helyeken jártunk, Cipruson és Máltán is, ki akartam próbálni a halpedikűrt, de Brigi lebeszélt róla” – meséli Szandi, de aztán a testvére gyorsan el is mondja, miért. „Olyan csiklandós, hogy egy másodpercig lett volna a vízben a lába, inkább befizettem egy masszázsra, úgyis sokszor fájnak a lábai a köszvény miatt.”

„Mindent szeretek benne!

A lányoktól azt is megtudom, hogy az egész család rendkívül összetartó, az unokatestvéreikre úgy tekintenek, mintha édestesók lennének. Szerencsére a nagyszülők is a közelben laknak, így tényleg mindenki jelen lehet egy jelentősebb ünnepen. Még Szasza két kedvenc kutyusa is, akik szintén teljes részei a családnak.

„A macskánktól félek, mert egyszer a körmével mászott fel a nadrágomon, és mindig visszadumál, ha veszekszem vele. Próbálja elkérni a vajas kenyeremet” – meséli Szasza, miközben jókat nevetünk. Szandi arra is nagyon büszke, hogy a pszichológus, aki rendszeresen ellenőrzi az állapotát, azt mondta neki, hogy kifejezetten értelmes és okos. Ez számomra is hamar kiderült a beszélgetés folyamán amellett, hogy határozottan tájékozott és olvasott is. Régebben csak úgy falta a könyveket, de most inkább a zene vette át a főszerepet az életében. Amikor zárásként megkérdezem, mit szeret a  legjobban Brigiben, hatalmas szeretettel néz rá, és azt mondja: „Mindent! Mindent nagyon szeretek benne!”

Szöveg: Sinkó Edit

Fotó: Birton Szabolcs, privát