Az élmezőnyben vagyunk
Évente minimum 4000 hamis bankjegyet foglalnak le. 2002 körül volt eddig a csúcs, akkor 10 000 bankjegyről derült ki, hogy hamis. 2010-ben ez a szám kb. 7000 volt. Az olyan országok adatait vizsgálva, akik az euro bevezetése előtt állnak, sajnos az élbolyban vagyunk.
Mi van az eredetin?
Minden bankjegy tartalmaz biztonsági elemeket. A legnagyobb értékű bankjegyeink a legvédettebbek. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhányat, amelyet UV-fény nélkül is láthatunk.
Mikroírás: A bankjegy előoldalát nagyítóval vizsgálva a forint felirat látható, összeggel. A bankjegy hátoldalán a vízjel fölött és alatt mikroírással nyomtatva a Magyar Nemzeti Bank felirat olvasható.
Rejtett kép: A bankjegyen közel szemmagasságba tartva, síkban elforgatva az MNB felirat jelenik meg. A rajzolat metszetmély nyomtatással készül, kézzel is tapintható.
Biztonsági szál: A papírban lévő biztonsági szál a fény felé tartva mindkét oldalról ellenőrizhető. Felületén apróbb betűkkel nyomtatva a Magyar Nemzeti Bank felirat olvasható.
Sárga körök: A 2009-től kibocsátott bankjegyeken a vízjelmező elő- és hátoldali alapnyomatában 1 mm átmérőjű sárga körök találhatók.
Illeszkedőjel: A bankjegy elő- és hátoldalára nyomtatott ábratöredékek, amelyek átnézetben H betűvé egészítik ki egymást.
Vízjelkép: A bankjegyet fény felé tartva, a bal oldalon a nyomtatott arckép tükörképével megegyező árnyalatos vízjelkép található.
Hologram: Ezüst (illetve a régebbi kibocsátású ezerforintoson vörösréz) színű, hologram hatású fémcsík, amelynek felületén a rátekintés szögétől függően, ismétlődő elemként a címer, az MNB felirat vagy az értékjelzés látható.
Az optikailag változó tulajdonságú festék: A nyomtatott rozettában az MNB betűk jelennek meg, amelyek a rátekintés szögétől függően vöröseslila vagy sárgászöld színűek. A rajzolat metszetmély nyomtatással készül, kézzel is tapintható.
Tapintható jelek a bankjegyen: Minden bankjegy hátoldalán, jobb oldalon van egy azonosítójel, mely a csökkent látóképességű embereknek adhat támpontot a bankjegy felismeréséhez.
Csak UV-fényben látszik
Jelzőrost: Természetes fényben nem látható. A papír anyagába van nyomtatva. Az UV-lámpa alatt lehet látni, 3 mm hosszúságú színes szálacskák (kék, vörös, zöld).
Vízjelmező: A vízjelmezőt UVA-fénnyel megvilágítva világoszöld színben tűnik elő a bankjegyhez tartozó kép, UVC-fénynél pedig vörös színben fluoreszkál ugyanaz a kép.
Kedvenc a tízezres
Korábban mindenféle címleteket hamisítottak, szinte mindegy volt a címlet értéke, amíg az ezerforintosnak nem volt hologramja, kedvelt pénzjegye volt a hamisítóknak. Napjainkban az a jellemzőbb, hogy nő a magas címletek hamisítási aránya. Legfőképp a tízezer forintos bankjegyé. Az öt-, tíz- és húszezres összhamisítás a 90%-a a bankjegyeknek.
Elveszítjük az értékét
A bankjegyet, ha az ellenőrzés során hamisnak vélik – azonnal lefoglalják. A rendőrség részletes jegyzőkönyvet vesz fel arról, vélhetően hogyan került hozzánk a bankjegy. Ezek után a bankjegy a MNB-be kerül, ahol megvizsgálják. Ha kiderül, hogy valóban hamis pénzről van szó, akkor nyomozás indul. Ha vétlenek voltunk, nem kerül sor semmilyen büntetés kiszabására, de kártalanítani akkor sem fog minket senki. A bankjegy összegét elveszítjük.
A hamis bankjegyek a Magyar Nemzeti Bankba kerülnek, a Nemzeti Készpénzszakértői Központba. Ez a központ az országban előforduló összes hamis készpénzt (érméket, bankjegyeket, valutát) vizsgálja. Nyilvántartásba veszik, majd szakértők vizsgálják különböző eszközökkel. Ha megállapították, hogy hamis, akkor tovább vizsgálják, és megőrzik. Ez bizonyítékként szolgálhat egy hamisítási ügy kapcsán a bíróságon. Jogerős határozat születhet a megsemmisítésre, ha a hamisítás mikéntje és a hamisító kiléte is kiderült. Ugyanakkor a hamis pénzek oktatásra is alkalmasak, ezt a MNB használja is.
Minden hamisítványt kiszűrnek
A rendszer nagyon hamar kiszűri, így tartósan nem marad forgalomban a hamis bankjegy. Ugyanis a boltok napi bevételét összegyűjtik, páncélautó beszállítja a saját telephelyére, és ott feldolgozzák, az újbóli forgalomba kerülés előtt.
Ez azt jelenti, hogy egyrészt forgalomképesség szempontjából ellenőrzik: megnézik, milyen az állaga (koszos, szakadt, lekávézott, foltos, lyukas). Ami nem megfelelő, azokat kiválogatják, selejtként kezelik és ezzel párhuzamosan azt is megvizsgálják, hogy valódiak-e.
Magyarországon ezek a pénzfeldolgozó központok nagyon jól gépesítettek, a legmodernebb technikával rendelkeznek, mint a Magyar Nemzeti Bank: minden létező forinthamisítványt kiszűrnek.
Fotó: shutterstock
