Riport

Horgolótűvel váltja meg a világot Felker Éva, a kreatív nagymama: ő az amigurumi guruja

Néhány horgolótű, sok-sok fonal, több számítógép, óriási fantázia, és hatalmas tehetség. Mini fotólabor, „videóstúdió” egy okostelefonnal – mindez egy nem túl tágas budaörsi lakótelepi lakásban. Évi ritka vitalitása kell ahhoz, hogy ezt az „üzemet” működtesse.

A polcokon tüneményes horgolt „lények”, mesefigurák, macik, nyuszik, elefántok, oroszlánok, zsiráfok, medúzák zsúfolódnak össze minden mennyiségben, gyönyörű színekben és különféle változatokban. Nincs két egyforma közöttük. Egy egyre népszerűbb, japán eredetű horgolásforma, az amigurumi képviselői. Évi mintegy hét éve kezdett bele, és hamar felsőfokú művelője lett.

Gyorsan jött a sikerélmény

„Közgazdászként, pénzügyesként dolgoztam – kezd bele. – Az egyik kolléganőm úgy vezette le a munkával járó stresszt, hogy egy újságból elkezdett kötni tanulni, és ezen az egész csapatunk fellelkesült. Eleinte esténként kötögettem én is, aztán valahogy képbe került a horgolás, és egyszer csak jött az amigurumi. Horgolási mintákat kerestem az interneten, ott találtam rá. Kipróbáltam, és igazi sikerélményt jelentett, hogy gyorsan lehetett haladni vele. A pulóverkötés nem az én műfajom.”

Az első figurákat 2017 májusában készítette, 2019-től vállalkozó lett másodállásban. Csak egy éve volt a nyugdíjig negyven évi munkaviszony után, amikor elvesztette a munkahelyét. Nem akart új helyre menni, új szakmát, munkakört megtanulni, de akkor már ismert volt amigurumis körökben, és rákapcsolt a vállalkozására. Nyugdíjasként amúgy most is dolgozik, kétszer egy héten jár be a munkahelyére.

Hatvan oktatóvideója van már

Évi, aki amúgy „kreatív nagymamaként” mutatkozik be a közösségi hálón, nem állt meg ott, hogy ellássa három unokáját és barátai, ismerősei gyerekeit a helyes figurákkal, hanem úgy érezte, hogy tudását más horgolókkal is meg kell osztania. Mintáit közzétette az interneten, és miután tapasztalta az egyre növekvő érdeklődést, elindította ingyenes szolgáltatását a közösségi hálókon. „Akkoriban még nagyon kevés oktatófilm volt, legalábbis magyar nyelven, ezért is kezdtem el horgoló iskola videókat készíteni – magyarázza. – Legalább hatvan anyagom van már. Nyitott vagyok a technikai dolgokra, a két lányom szokta mondani, hogy én magamtól tudom azt, amit mások sok pénzért sajátítanak el.”

Szinte minden felületen megtalálhatók a munkái, Facebookon, Instagramon, YouTube-on. Ugyanakkora lelkesedéssel oktat, mint amilyen ügyesen horgolja az állatkákat vagy tervezi meg a mintákat, többségében saját ötletei alapján. Eredeti szakmája kirakatrendező volt, grafikusnak is tanult, vizuális kultúrája és marketinges érzéke is innen eredhet. Tudta, hogy ha a közösségi hálón elkezd terjedni valami, az nem áll le. Kezdőket segítő cikket írt arról, hogyan kell haladni a horgolással, és szemléltető filmeket készített hozzá, hogy vele együtt lehessen követni a lépéseket. „Múltkor visszahallottam, hogy egy iskolában a technika órán az én videóimra hivatkoztak. A mintákat elkezdtem árulni, most is ezzel foglalkozom: mintákat készítek azoknak, akik maguk ezt nem tudják, de így meg tudnak tanulni figurákat horgolni amigurumi módszerrel. Nagyon élvezem, hogy a huszonegyezer fős csoportomban mennyi a kreativitás. Sokan küldenek nekem fotókat a munkáikról, macikból már több ezer született.”

Harminchat óra a huszonnégyből

„Úgy kezdtem, hogy horgoltam egy kutyust, de az nem sikerült – meséli Évi – ekkor csináltam egy másikat. – Eleinte inkább a fonalat is csak outletben vettem. Amikor nem találtam olyan mintát, ami nekem tetszett, akkor kezdtem próbálkozni a saját tudásom alapján. Van, amikor megálmodok valamit, lerajzolom, és amikor horgolok, hozzáigazítom. Mindegyikbe igyekszem valami új technikát, új elemet belecsempészni. A zsiráfhoz mesét is írtam, én rajzoltam, a minta is benne van, kis füzet lett belőle. De a postázás túl macerás volt, sok időt elvett. Mesekönyvön is gondolkodtam. Én mindenre kíváncsi vagyok, szeretek tanulni beiratkoztam több ingyenes internetes fotós tanfolyamra, rengeteget tanultam belőlük. A loggián rendeztem be a fotóstúdiót.”

Éva az az ember, aki harminchat órát tud csinálni a huszonnégyből: „Próbálkoztam akvarellel, hímzéssel, jobb agyféltekés tanfolyamra is jártam, hőmérséklet-takarót is horgolok. Van millió teendőm. Szerencsére a férjem kitűnően főz, így a konyhával nem kell foglalkoznom. Nagyon sok jó amigurumis dolgozik szerte az országban és a világon, azt hiszem, én abban különbözöm tőlük, hogy létrehoztam a csoportot, felkaroltam a kezdőket, bátorítom, pátyolgatom őket. Ez az egymást segítő közösség az én erősségem.”

Ez egy külön mesterség!

Az amigurumi japán szó, horgolt, kitömött állatot jelent. Különösen jellemző rájuk a nagy fej, a stilizált fazon. Ha például a minta egy bárány, Éva készít róla fotót, leírja a mintát, amihez persze a horgolás alapjait ismerni kell, bár a horgolóiskola is ezzel kezdődik.

„Az amigurumi nem több, mint szaporítás, fogyasztás, rövid pálca – mondja Évi. – Ez a három az alapja mindennek. Aki ezeket tudja, már mindent tud, ha van mintája, rajta a figura felépítésével. Ha szaporítunk, elkezd nőni, ha egyenesen horgolunk, akkor egyenes, ha fogyasztunk, akkor csökken. A minta leírja, melyik sortól kell szaporítani, mennyit, mikor kezdjük el a fogyasztást. A videón pedig mindezt látni is, így sokkal könnyebb. Én is így kezdtem, külföldi videókat nézve. Közben rengeteget tanultam, rájöttem, nem mindegy, milyen a világítás, a kameraállás. Hogy ezeket a hibákat kiküszöböljem, igyekeztem olyan videókat csinálni, amik olyanok, mintha ott lennék. Igazság szerint azt érzem a legnagyobb sikernek, hogy nagyon sokan megtanultak így horgolni, és maguknak meg a gyerekeknek sok örömet szerezni.

Fotók: Ambrus Marcsi

Címkék: