Sirok: Izgalmas barlangjáratok
Legrégebbi váraink egyike a Mátra és a Bükk határán fekszik, története még az avarok idejére nyúlik vissza. A honfoglalás után a pogány vár a Bodon család birtoka lett, majd 1337-ben a király tulajdonába került. A török támadások idején Sirok olyan erősnek bizonyult, hogy eleinte nem is próbálták bevenni. Eger eleste után viszont az őrség elhagyta a posztját, így egyetlen kardcsapás nélkül esett el. A császári seregek 1713-ban felrobbantották, végül a Károlyiak birtokába került.
A középkori erődítmény maradványainak jellegzetessége, hogy föld alatti zegzugait, kőbe vájt alagút- és barlangrendszerét is bejárhatjuk. Nyáron mindennap 10–18, télen (november 1-jétől) 9–16 óráig látogatható. Mióta szépen felújították, kisebb esküvők számára is csodás helyszín lehet. A közeli hegyoldalakat is érdemes a kirándulás során felfedezni, a gyerekek számára pedig a településen található Dinópark jelenthet izgalmas élményt.
Somoskő: A szerelmes költő dalai
Érdekessége, hogy közvetlenül a szlovák–magyar határon fekszik, közel Salgótarjánhoz, Somoskőújfalu mellett. 526 méter magasan emelkedik a bazalthegy tetején, hivatalosan már Szlovákia területén.
A törökök ezt a várat is elfoglalták, de rövid időn belül sikerült elzavarni őket innen. Többször megfordult a falai között Balassi Bálint költő is, aki az akkor itt lakó Losonczy Annához írta szerelmes verseit. A trianoni szerződés Szlovákiának juttatta, de a legenda szerint dr. Krepuska Géza gégészprofesszor megmentette egy antanttiszt életét, így mégis Magyarországnak ítélték Somoskőújfalut, Somoskőt, a bazaltbányát – a vár nélkül. Ma a várbelépőért euróban és forintban is fizethetünk. Nyitvatartás: hétköznap 9–17, hétvégén 9–18 óra között.
Füzér: A korona rejtekhelye
A Zempléni-hegység északi részén emelkedő vulkanikus eredetű sziklára épült. Sziklába vésett lépcsősor vezet fel a kaputornyához. A tatárjárás után készült, alsó- és felsővárat is építettek hozzá, hogy megerősítsék a támadások ellen. A mohácsi csatát követően a királlyá koronázott Szapolyai János Perényi Péter koronaőrre bízta a koronát és a koronázási jelvényeket, aki ezeket füzéri várába szállíttatta és egy évre elrejtette. Thököly Imre a szabadságharca során elfoglalta, ezért a Habsburgok 1676-ban bosszúból felégették.
A festői várrom korunkban szinte a semmiből éledt újjá. Az állagmegőrzés után a tényleges felújítás 1990-ben indult meg, és bámulatos az eredmény. A vár ma már teljes pompájában látogatható mindennap 10–18 óráig. Az ingyenes tárlatvezetések hét közben kétóránként, hétvégén óránként indulnak.
Csesznek: A Bakony ékessége
Csesznek is a tatárjárás után épült. A 17. században császári birtok lett és az Esterházy család tulajdonába jutott, akik barokk kastéllyá alakították. 1810-ben földrengés, 1820-ban villámcsapás okozta tűz pusztította el. Több évtizednyi állagmegóvás után a felújítás a kilencvenes években kapott lendületet.
Ma már fogadóhelyiség, információs táblák irányítják a vendégeket, akik a falakról a csodálatos kilátásban is gyönyörködhetnek. Október végéig 10–18 óráig, novembertől 10–17 óráig látogatható, hétfő kivételével. A várra viszont a Győrt és Veszprémet összekötő 82-es út parkolójából nyílik a legszebb rálátás.
Szigliget: A Balaton csodája
Évszázadok óta magasodik a falu fölött a 230 méteres vulkanikus hegy tetején. Sorozatosan visszaverte a török támadásokat, ám a hódoltság után elvesztette jelentőségét, és romlásnak indult. A 17. században tűz pusztította, köveit a lakosság kezdte széthordani. Az 1930-as években már műemlékként kezelték, és a hatvanas években hozzáláttak a megerősítéséhez is. Az elmúlt évtizedekben teljesen felújították, látható benne kovácsműhely élethű bábokkal, hamisítatlan régi konyha, hogy a látogatók megismerhessék, hogyan főztek a régiek. A várkápolnában zenét hallgathatunk, animációs filmen nézhetjük meg a vár történetét.
Boldogkőváralja: Zempléni tündérek
Megőrizte a végvárakra jellemző formáját, lőrésekkel, őrtoronnyal, a vízellátást biztosító ciszternával, a tömlöccel, amelybe kötéllel eresztették le az elítélteket.
Mátyás idejében királyi birtok volt, később a rossz hírű Bebek család tulajdonába került, akik feltehetően pénzhamisítással is foglalkoztak.
A hatvanas években megkezdődött a felújítása, egykor turistaszálló volt, ma pedig hadtörténeti és ólomkatona-kiállítás működik benne. 2002-től a tornyok védőtetőt kaptak, a vár hosszán „gyilokjáró” épült, a vendégeknek borospince nyílt. Különlegesség, hogy április elejétől október végéig minden szombaton és vasárnap 10, 12, 15 és 17 órától jelmezes tárlatvezetők mesélik el a vár legendáját, mely arról szól, hogy megépülését hét tündéri leánynak köszönheti. Ők a tatárok üldözte IV. Béla király aszalómesterének, Bodónak a lányai voltak. Apjuk előbb kimenekítette a királyt a hódítók karmaiból, majd miután visszatért a száműzetésből, a lányok társzekereken szállítottak neki aszalt gyümölcsöt, megóvva udvarát az éhségtől. Bodó ezért kapta meg jutalmul a vidéket, azzal a kikötéssel, hogy itt várat kell építenie. Ebben is a hét tündér segített, akik a várépítésben részt vevő nemes ifjakhoz mentek feleségül. Lovagi párbajbemutatókat is láthatunk a várban.
Fotó: Dr Sikter Péter, Getty Images, MTI
