Házi tápanyag a zöldeknek
Miért vennénk komposztot drága pénzért, ha mi is elkészíthetjük saját magunknak a háztartásban keletkezett maradék szerves hulladékokból? Ez nem igényel nagy udvart, sőt elég egy kis részt kialakítani a kertben, amire a konyhai maradékokon kívül rádobálhatjuk a frissen levágott füvet és a gallyakat is. A komposztfölddel folyamatosan biztosíthatjuk a természetes, jó minőségű és olcsó talajt a növényeink számára, és akár a szomszédoknak, ismerősöknek is adhatunk belőle. A következő szabályokat viszont tartsuk be:
- Vágjuk apróra a zöldség-, gyümölcsdarabokat, mert így sokkal gyorsabban lebomlanak, mint a nagyobb darabok. Mielőtt a komposztra dobnánk, vágjuk össze a zöldségszárakat, törjük ketté a kukoricacsöveket, és a tojáshéjat is morzsoljuk össze.
- Ne dobjunk rá főtt ételmaradékot, feldolgozott élelmiszereket, állati eredetű maradékokat (pl.: tejtermék, zsír, csont), mert ezek odavonzhatják a patkányokat, rágcsálókat.
- Azért, hogy a komposzt ne legyen túl nedves, tegyünk a tetejére egy réteg szénát, kiszáradt füvet, esetleg egy régi szőnyeget, vagy bármi mást, ami befedi a kupac tetejét.
- Ne felejtsük el rendszeresen forgatni, átmozgatni a komposztot, ezzel biztosítva a bomlást kiváltó szervezetek számára szükséges oxigént.
- A kész komposztot tároljuk dobozban, száraz műanyag zacskóban vagy zsákban, amíg fel nem használjuk a kertben.
Ez is érdekelhet: „Zöld arany” a növényeidhez: ez a házi tápszer még a haldoklókat is új életre kelti
Kicsinek olcsóbb
Vásároljuk meg fiatalabb korukban a növényeket! A virágpalánták ára jóval kedvezőbb a dús levelű, már kifejlett példányokéhoz képest, de hamar utolérik a növésben. És vehetünk csak gyökérrel és szárral rendelkező, de még levél nélküli fákat, cserjéket is, amelyek kezdetben több gondozást igényelhetnek, de könnyen ültethetők. Akár 60%-ot is megspórolhatunk így.
Egy kérdést megér!
Ahelyett, hogy új balkonládákat vennénk, érdeklődjük meg, hogy átvehetjük-e a használt cserepeket a lakhelyünkhöz közeli kertészetben. Ezzel nemcsak pénzt takaríthatunk meg, de jelentősen csökkentjük a műanyag-felhasználást is.
Toalettből a kertbe
A WC-papír-gurigák remek, biológiailag lebomló „ültetőládák” lehetnek. Egyszerűen töltsük meg őket komposzttal, majd vessük el bennük a magokat. Amikor a növények készen állnak a kiültetésre, a vécépapírtekercset nyugodtan a talajba helyezhetjük. A gyökerek szépen átnőnek a nedves kartonon, ami azután egyszerűen lebomlik.
Cserélünk?
Ha csatlakozunk egy helyi, közelben található kertészeti csoporthoz, nemcsak új barátokra tehetünk szert, de magokat és növényeket is cserélhetünk a tagokkal. Ugyanitt a bolti ár töredékéért szerezhetünk be lágyszárú évelőket és fiatal zöldségnövényeket. Sőt, több kertészetben, füvészkertben is tartanak akciós napokat, amelyek során szép és kedvező árú növényekkel gazdagodhatunk.
Csigák ellen
A műanyag ásványvizes és üdítős (ezek csak alaposan átmosva) palackok jól hasznosíthatók a zöldségeskertben. A zsenge növényeknek meleg mikroklímát biztosítanak, miközben megvédik őket a csigáktól. Egyszerűen vágjuk le a PET-palackok felső végeit, tegyük a növények fölé, majd csavarjuk le a kupakjukat, hogy levegőhöz jussanak. Ha már kinőtte a palackot a növény, tisztítsuk meg, és használjuk fel újra.
Saját kezűleg
A régi raklapok sokféleképpen felhasználhatók a kertben – például készíthetünk belőlük komposztládákat, térelválasztót vagy megemelt ágyásokat. Kreatív módon alkothatunk virágtartót vagy rovarhotelt is. Utóbbinak az a célja, hogy optimális átmeneti szállást vagy öröklakást biztosítsunk azoknak az állatkáknak, amelyekre a bolygónknak, kertünkre is nagy szüksége van.
Erre figyeljünk!
- Legyen teteje a hotelnek, és ügyeljünk rá, hogy sehol ne ázzon be, illetve alulról se nedvesedjen át!
- Szélvédett helyre tegyük – akár egy sövénnyel, sűrű növényzettel elkerített területre.
- Legjobb választás a napos, déli fekvés.
Fotó: Adobestock
