Vedd fel a túracipőd és járd be a mocsarakat, lápvidékeket! 5 különleges útvonal itthon

Fényes-tanösvény, Tata  

A tatai láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a környékbeli szénbányászat miatt kiapadtak, de 2001-ben, tíz évvel a művelés leállítása után újra fakadtak. Így az újjászületett, mesebeli hangulatú lápvidéket ma már újra karsztvíz borítja. A Fényes-tanösvényen azóta a forrástavak, láprétek és láperdők különleges világával, növény- és állatfajaival ismerkedhetünk.

• A 43 állomásos, másfél kilométeres Fényes-tanösvényt kötélhídon sétálva, vagy csónakkal is megcsodálhatjuk.
• A Sarki-forrástó kristálytiszta, kékes színű vize fölött egy cölöpsétányon át sétálhatunk be az árnyas láperdőbe.
• Közben hallhatjuk az unkák brekegését, megfigyelhetjük a különböző halfajokat, a rájuk vadászó jégmadarakat, az erdei fülesbaglyot, a pettyes vízicsibét, a fokozottan védett cigányrécét, a vízi csigákat, a mocsári teknősöket, hódokat, és a tavirózsák levelein pihenő szitakötőket.
• A láperdő jellegzetes növénye a mézgás éger, amely egyedi látványt nyújt a vízfelszín fölé magasodó gyökereivel.
• De megcsodálhatjuk itt a vidékre jellemző tündérrózsát és selymes boglárkát is.
• A séta során egy kilátóba is fellépcsőzhetünk, ahonnan beláthatjuk a lápvidéket.
• A tanösvényt egyénileg is bejárhatjuk, de szakvezetést is kérhetünk, minimum egy héttel a látogatás előtt, a [email protected] e-mail címen.

Merzse-mocsár, Budapest, XVII. kerület 

A főváros egyetlen mocsaras vidéke, a nagyjából 6 km hosszú, 15 állomásos tanösvény Rákosmentén, a ferihegyi repülőtér szomszédságában rejtőzik. A Merzse-mocsarat, Budapest egyik legháborítatlanabb mocsaras élőhelyét jól jelzett, könnyen járható úton járhatjuk be, de babakocsival, a homokos, nedves időben pocsolyákkal megtűzdelt ösvények miatt nem ajánljuk.

• Az 1977-ben védetté nyilvánított területen 2012-ben építették ki a tanösvényt, amely egy nagyobbik mocsaras részből a Merzse-mocsárból, és egy kissé távolabb fekvő lápos területből, a Gyolcs-rétből áll.
• Területén nádas, sásos figyelhető meg, a szélén bokorfüzes, valamint fűz- és nyárliget erdő húzódik.
• Az utóbbi években a vízfelület is nagyobb lett, ami még több madarat vonz a környékre, pl. barna rétihéját, bölömbikát, nádi rigót, vízityúkot, de megleshetjük a gyurgyalagot, a kakukkot, a vércsét, a karvalyt is, és a fácán is sokszor előfordul itt.
• Rovarok, kétéltűek és hüllők is élnek a területen, mocsári teknősből itt él a legtöbb a fővárosban.
• A tanösvény legérdekesebb része a bejárattól induló kis csapás, amely a mocsár szélén visz végig a többszintes, fából épült kilátótoronyig, ahonnan rálátunk a mocsárra és a kilátó előtti füves tisztáson piknikezhetünk is.

Apródok útja tanösvény, Drégelypalánk  

A községtől Drégely váráig 8 állomásos tanösvényen haladva ismerhetik meg a kirándulók a falu, az akácosok, tölgyesek, szőlőhegyek történetét, a patakok és erdők élővilágát, a Börzsöny forrásait és a vár történelmi múltját.

• Az 5 kilométeres sétát nagyjából 2 óra alatt bárki könnyen teljesítheti, kevés kapaszkodóval találkozhatunk csak az út során. Viszont történelmi emlékekkel annál inkább!
• A tanösvény elnevezése Szondi két apródjához, Libárdyhoz és Sebestyénhez  kötődik, akik a Drégelyvári csatában harcoltak.
• Az útvonal kiindulópontja Drégelypalánk gazdag népi hagyományokkal rendelkezik, amelyekkel ma is találkozhatunk: farsangolás, tavaszváró kiszézés, húsvéti tojásfestés és locsolás, pünkösdke járás, aratási és szüreti felvonulás, búcsú, karácsonyi betlehemezés és Szentcsalád-járás.
• A községben néhány idős házon megnézhetjük az észak-magyar palóc vidékekre jellemző előtetős építési módot is.
• Az előttünk lévő patak és az azt övező égeres ritka fajoknak ad otthont. A nedves környezetben moha- és zsurlófajokat, tavasszal a sárga mocsári gólyahír mezőkben gyönyörködhetünk.
• A vízben vízi csigák, békák, kövirák, kérészek, a halak közül a kövicsík és a fürge cselle úszkál, de ha szerencsénk van, a közelben fészkelő fokozottan védett fekete gólyát is megpillanthatjuk.
• Az éger és fűzfákon fekete harkály és a zöld küllő fészkel, a fák tövében foltos szalamandra figyelhető meg.
• A tanösvény végén, a várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
• Az ösvény szabadon látogatható, de csoportoknak szakvezetés (Kagyerják Pál, [email protected]) is kérhető, sőt, tanösvény-füzetet is beszerezhetünk (a DINPI Zöld Boltjában – Bp. XII., Költő u. 21.), amelybe pecsételhetünk az állomásokon.

Fekete-láp, Őrség 

A Fekete-láp, más néven Fekete-tó a Vas vármegyei Orfaluban található. A nagy kiterjedésű szigetszerű láp, hazánk egyik legvédettebb természeti értéke. Láthatunk itt rovarevő növényeket, tőzegmohát, vidrafüvet, kereklevelű harmatfüvet, korpafüvet, különböző sásfajokat, és ritka fű- és nyírfajokat. Különlegessége, hogy minden éveben rengeteg fekete gólya szokott itt költeni.

• A lápvidéket egy misztikus történet lengi be, amely szerint egy lány annyit sírt, amiért szerelme mást vett feleségül, hogy könnyeivel elárasztotta a környéket. A felázott talaj pedig elnyelte a násznépet és a templomot is.
• A szívecskékkel jelzett túraútvonal egyik pontján egy fából készült templomtorony ennek állít emléket, és ha erre járunk karácsony éjjelén, a legenda szerint még a harangszót is lehet hallani a láp mélyéről.
• A hiedelmek itt nem érnek véget, Orfaluban, a Rába-vidéki Tájház – amely berendezése tükrözi az egykori paraszti életmódot – szabadulószobaként működik, ahol a látogatók megismerhetik a Rába-vidéki boszorkányokat és más legendás teremtményeket.

Mohos-tavak, Aggteleki Nemzeti Park 

És ha már a legendás mocsarakat vesszük sorra, különleges célpont lehet az Aggteleki Nemzeti Park vidékén található Keleméri Mohos-tavak, amely fokozottan védett területnek számít. Az Országos Kéktúra a Nagy- és a Kis-Mohos mellett vezet el, így a turistaútról is ráláthatunk a tőzeglápokra.

• Mindkét láp lejtőcsuszamlással keletkezett, a nagyobbik 25 ezer, a kisebbik 15 ezer évvel ezelőtt. A 350 méter hosszú Nagymohos és a 320 méteres Kismohos különlegessége, hogy másfél méteres vastagságban takarja tőzegmoha.
• A mocsár mentén sorakozó fák közül kiemelkedik a Kisasszonyfa, egy hatalmas (törzse 2 méteres átmérőjű) kocsányos tölgy, amely közel 300 éves.
• A legenda szerint mocsári tündérek, lápi kisasszonyok laktak a fa ágain, akik szőttek, fontak és olykor megviccelték az arra járókat. Az egyik tündérlány Mohosvár urának lánya volt, aki egy arra haladó lovag elé ejtette az orsóját. A lovag azzal a feltétellel adta vissza ezt neki, ha cserébe csókot kap. A lány leereszkedett a fáról, megcsókolták egymást, egymásba szerettek, és a várban meg is kérte a lány kezét az apjától.
• Ha a történet nyomában szeretnénk járni, érdemes egy sétát tenni a mohás tündérvilágban. A part közelében békalencsés-hínáros láp, tőzegmohás nádas, illetve keskenylevelű gyapjúsásos mellett gyalogolhatunk.
• A területen több mint 70 edényes növényfajt azonosítottak, köztük 14 tőzegmohafajt.
• Keleméren az Aggteleki Nemzeti Park felújított parasztházában a lápról szóló kiállítást is megtekinthetjük a Mohos-házban. 

Fotó: archív