Óraátállítás: kiderült, hogy a téli vagy a nyári időszámítás jobb-e a szervezetednek

Mióta van óraátállítás? Valóban szükség van rá? Vajon idén lesz az utolsó, vagy tavasszal újra átállunk a nyári időszámításra? És ha egyszer megszületik a végleges döntés, vajon a téli, vagy a nyári időszámítás marad? Joggal merül fel mindenkiben a kérdés évente kétszer is. Idén ősszel azonban még biztos, hogy – az előző éveknél korábban – október 26-án, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát, és ugyan egy órával tovább aludhatunk, de egy órával korábban lesz sötét is.  

Mióta állítjuk át az órákat, és miért? 

A nyári időszámítást elsőként Németország vezette be az első világháború közepén, energiatakarékossági okokból. A világ országai ezután sorra vezették be a téli és a nyári időszámítást, de az egységesítés csak az 1970-es években történt meg.

A nyári időszámítás világszerte több mint 70 országban van érvényben, de nem az összesben. Izlandon, Oroszországban és Fehéroroszországban például nem állítják át az órákat. Magyarországon 1996 óta létezik téli és nyári időszámítás, aminek eredetileg az volt a célja, hogy a napfényes órák számának kihasználásával és a mesterséges világítás mellőzésével energiát takarítsunk meg. A nyáron este tovább van világos, télen azonban reggel hamarabb felkel a Nap. 

Valójában melyik időszámítás a jobb nekünk?  

Az óraátállításról évek óta vitatkoznak Európában, és a világon mindenütt. A Magyar Alvás Szövetség szerint, ha megszűnik az óraátállítás, a téli időszámításra kellene véglegesen átállnunk, ez áll közelebb az ember természetes bioritmusához. Bár az őszi óraátállításkor sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, ez az időeltolódás hatással lehet a napi ritmusunkra, ezáltal a hangulatunkra, a viselkedésünkre és a mentális egészségünkre is. 

Milyen hatással van az óraátállítás a szervezetünkre? 

• Az óraátállítás bizonyítottan hatással van a biológiai óránkra, ugyanis a szervezetünk érzékeli, ha megzavarjuk az alvásunk cirkadián ritmusát, ami alvászavarokhoz is vezethet.
• A kevesebb napfény hatására D-vitamin-szintünk csökkenhet, a gyakori panasz ilyenkor.
• A fényhiány miatt sápadtabb lehet az arcbőrünk, az alacsonyabb szerotoninszint miatt fáradtabbnak érezhetjük magunkat.
• Sőt a hajunk is törékenyebbé válhat, a hajszálak elvékonyodhatnak, és hajhullás is jelentkezhet.

Miért halogatják a végleges döntést? 

Az Európai Bizottság először 2018-ban tett javaslatot a félévenkénti óraátállítás eltörlésére, az Európai Parlament pedig 2019-ben már egyszer döntött az átállítás megszüntetéséről, de azóta is így éljük az életünket. Az Európai Unió tagállamai ugyanis nem tudtak megegyezni, hogy a téli, vagy a nyári időszámítás maradjon véglegesen, a Bizottság ezért visszavonta a javaslatát. Egyelőre tehát marad az évi kétszeri óraátállítás hazánkban is.  

Fotó: archív

A videó AI alapú programmal készült.