Vajon a fizetésünk hány százalékát kapjuk majd vissza nyugdíj formájában? Erre nincs egyetlen egyszerű válasz. A magyar nyugdíjrendszerben nem úgy működik a számítás, hogy a nyugdíjba vonulás előtti utolsó havi vagy akár az utolsó néhány év fizetésének egy meghatározott százalékát adják meg – írja a Hóvége.
A végső összegnél két dolognak van jelentősége: mekkora volt az átlagkereset, valamint hány év szolgálati időt szerzett az érintett.
Nem az utolsó fizetés alapján számolnak
Gyakori félreértés, hogy a nyugdíj alapját az utolsó egy év, esetleg az utolsó öt év átlagkeresete adja. Ez nem így van.
A nyugdíj összegének kiszámításakor az 1988. januárjától egészen a nyugdíjazásig szerzett, járulékalapot képező kereseteket veszik figyelembe. Ezekből egy többlépcsős számítás során alakul ki a havi nettó úgynevezett életpálya átlagkereset.
A korábbi fizetéseket először nettósítják, vagyis figyelembe veszik az adott időszakban hatályos adókat és járulékokat. Ezután következik a valorizáció: a régebbi kereseteket a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítják.
A szolgálati idő nagyon fontos
A kiszámított havi nettó életpálya átlagkereset még nem maga a nyugdíj. Erre jön rá a szolgálati időhöz kapcsolódó százalékos szorzó. Minél több elismert szolgálati éve van valakinek, annál nagyobb részét kaphatja meg az átlagkeresetének.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Aki azonban 30, 40 vagy akár 45 évet dolgozott, egészen más szorzóval számolhat, mint az, aki éppen csak megszerezte a jogosultsághoz szükséges időt. Ezért lehet különösen fontos a hosszú munkában töltött idő.
Ez is érdekelhet
Hogyan jöhet ki az egymillió forintos nyugdíj?
Ha valaki hosszú éveken keresztül kiemelkedő fizetést kapott, amiből fizetett nyugdíjjárulékot, és több mint 40 év szolgálati időt szerzett, akkor a számítás eredményeként akár egymillió forintot meghaladó nyugellátásra is számíthat.
Van azonban egy fontos történelmi részlet.
1992 és 2012 között nyugdíjjárulék befizetési plafon volt érvényben. Egy bizonyos jövedelem felett nem kellett további nyugdíjjárulékot fizetni, így ez befolyásolhatja a számításokat. 2013-ban ezt a plafont eltörölték. Azóta a magas keresetűek a teljes, járulékalapot képező jövedelmük után fizetnek nyugdíjjárulékot.
Van egy fontos kivétel
A részmunkaidős munkavállalóknál különösen fontos lehet az úgynevezett arányos szolgálati idő.
Ha valakinek az 1996. december 31. után szerzett keresete nem érte el az adott időszakban érvényes minimálbért, akkor bizonyos esetekben nem a teljes naptári időszak számít bele a nyugdíj összegének meghatározásába.
Egyszerű példa: ha valaki egy teljes éven át minimálbérre volt bejelentve, akkor ez a nyugdíj számításánál nem feltétlenül ér egy teljes év szolgálati időt, hanem csak körülbelül fél évet. Ez azért fontos ugyebár, mert a nyugdíj összegét meghatározó szorzó a szolgálati időhöz kötődik.
Érdemes időben ellenőrizni a szolgálati időt
Bárki ellenőrizheti a Magyar Államkincstárnál, hogy nyugdíj szempontjából milyen szolgálati idő szerepel a nyilvántartásban. Ha valaki eltérést talál, még jóval a nyugdíjazás előtt érdemes tsiztázni azt.
A milliós nyugdíj tehát nem egy lehetetlen küldetés. A legális trükk inkább az, hogy hosszú éveken át magas fizetésünk van, ami után rendesen fizetjük a járulékokat, miközben minél több elismert szolgálati időt gyűjtünk.
