A Dél-pesti lakótelepen nőtt fel, ami tapasztalata szerint nem olyan veszélyes városrész, mint amilyen a híre. „Életem nagy részét Pesterzsébeten töltöttem. Lázadó kamasz koromban én is részt vettem egy-két utcai bunyóban, de ennyi simán belefért. Egyébként profi birkózónak készültem. Nem voltam kirobbanó tehetség, de az országos bajnokságokra általában eljutottam, és dobogós helyeken végeztem” – meséli Rekop Gyuri, aki az egyetemi felvételi környékén döntött úgy, hogy szögre akasztja a birkózómezét.
„Vicces, de tényleg így volt: az Amerikai pite-filmek hatására jelentkeztem az egyetemre. Naivan azt hittem, hogy hasonló élményekben lesz részem, mint a filmben szereplőknek. De egy amerikai és egy magyar egyetem között óriási a különbség. Amikor erre rájöttem, már nem akartam félbehagyni a tanulmányaimat, a büszkeségem erősebb volt. A szüleim részéről egyébként nem volt elvárás, hogy diplomás legyek, első generációs értelmiségi vagyok.”
Gyuri az ELTE-re járt, földrajz–geográfus szakon végezett. Civil szakmája is volt, de mindössze másfél évet dolgozott tanárként, mert 2009-től már a Dumaszínházat erősítette, és humoristaként egyre többször szerepelt a Showder Klubban. „Úgy éreztem, hogy a két munkát nem lehet párhuzamosan csinálni. A tévében humorizálni, nevettetni az embereket, az iskolában pedig komolynak mutatkozni, és megkövetelni a szigort. Több mint egy évtizede nem tanítottam, de lélekben még a tanárokkal vagyok.”
Szerinte a stand up a legőszintébb műfaj, mert egyedül kell bizonyítani, nincs segítség a színpadon. „Csak akkor nevetnek az emberek, ha vicces vagy, éppen ezért gyakran rögtönzök, az adott közönség hangulatához igazítom a mondanivalómat. Például Londonban, Prágában és Los Angelesben különböző poénokon nevettek a helyi magyarok.”
Pályája egyik mérföldköve az angliai The Comedy Store-beli fellépése, ahol korábban olyan világhírű humoristák szerepeltek, mint Robin Williams vagy Jim Carrey.
„Tinédzser koromban azt hittem, hogy sportolóként utazom körbe a világot, de humoristaként sikerült távoli helyekre eljutnom. Nagyon szeretek idegen országokban fellépni.”
A népszerűséget jól viseli. „Én még kellemesen ismert ember vagyok. Nem annyira híres, mint Majka vagy Fluor Tomi, akiket mindenki felismer. Nekem nem kell rejtőzködnöm a kíváncsi tekintetek elől, lehet normális magánéletem.”
Gyuri nyolc éve él együtt egy hölggyel, de a házasság még nem került szóba köztük. „Nem akarunk megfelelni semmiféle társadalmi elvárásnak. Ha majd úgy érezzük, esküvőnk is lesz, de nem sürgetjük a dolgot. Egyébként későn érő típus vagyok, és ezt a párom jól tolerálja. Azt szoktam mondani, az én korosztályom az elfelejtett generáció. A rendszerváltáskor voltunk gyerekek, és akkoriban olyan sok változás történt, hogy rólunk megfeledkeztek a felnőttek. A szüleimnek nem volt ideje és energiája velem foglalkozni. A napi megélhetésükért, a munkahelyük megtartásáért küzdöttek. Mindent önerőből, magamnak teremtettem meg. Lehet, hogy előrébb kellene tartanom a pályámon, de nem vagyok törtető. Nem akarok minden fórumon ott lenni és idejekorán kiégni, a hosszú távú sikert tartom szem előtt. Tudom, hogy jönnek a fiatal humoristák, de abban hiszek, hogy a saját közönségem vevő marad a poénjaimra, és még sokáig megnézik a műsoraimat.”
Fotó: Privát
