Otthon és Kert Uncategorized

Tájékozottsággal és tudatossággal jobbá tehetjük mindennapjainkat

Számos, környezetünkre és szervezetünkre ártalmas tevékenységgel mi magunk is elő tudunk idézni komoly károkat az egészségünkben, illetve környezetünkben – ilyen például a dohányzás. A cigarettáról köztudott, hogy káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Az ugyanakkor már kevésbé ismert, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő vegyi anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói. Éppen ezért ebben a kérdésben is kiemelt jelentősége van a hiteles forrásból történő tájékozódásnak és a mielőbbi cselekvésnek!

Bár ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre, és hogy számos betegség kialakulásáért felel, még ennek ellenére is jelenleg több mint 1 milliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon pedig több mint 2 millióan gyújtanak rá rendszeresen. Vagyis a dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt, így megkerülhetetlen, hogy beszéljünk e káros szokás ártalomcsökkentési lehetőségeiről.

A tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin (amely erős függőséget okozó anyag, és a többi között olyan mellékhatásokkal járhat, mint a fejfájás, szédülés, illetve megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát), hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért. A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nemcsak a dohányosokra, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak.

 

Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamiért mégsem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Ma már léteznek a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívák, amelyek a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak azok számára, akik nem szoknak le – bár a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke és az egészségkárosító hatás közötti összefüggést még vizsgálják, és a füstmentes alternatívák hosszú távú hatásaival kapcsolatban is még folynak a kutatások.

A hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, a különböző technológiákra való áttéréssel pedig különböző fokú ártalomcsökkentés érhető el, azonban ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint. A füstmentes technológiák közé tartozik például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön.

Egy dolog azonban biztos: a dohányzás ártalmait kizárólag csak úgy kerülhetjük el, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.

(Képek: Shutterstock)