A boltokban kapható öblítők nagy része inkább nevezhető illatosítónak, hiszen a mosási folyamat szempontjából teljesen felesleges, ráadásul főként kőolajszármazékot tartalmaznak, ami beleívódik a ruhákba és a bőrön keresztül később felszívódik a szervezetben. Jelenleg ezért az öblítők nem kaphatnak ÖKO minősítést. De sajnos a „green washing” azaz a „zöldre mosás” nem csak az öblítők területén tapasztalható. Egy magyar tulajdonú Kft. a társadalmi felelősségvállalás jegyében 100 százalékban fosszilis anyagok nélküli termékek gyártására áll át.
Az üzletek polcain szép számmal látni olyan öko címkével ellátott tisztítószereket, melyek több mint 90 százalékban növényi összetevőből készülnek, ez ugyanakkor számos esetben megtévesztő lehet, hiszen a fennmaradó anyagok jó eséllyel fosszilis eredetűek. Ez nemcsak azért problémás, mert a kőolajszármazékok felhasználásával nő a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége, és ezáltal gyorsul a globális felmelegedés, hanem azért is, mert az egészségre is kifejezetten káros hatással van. Némely alapanyagnak a lebomlása is nagyon lassú, így a környezetre is károsak. Ráadásul olyan nem létezik, hogy 90-95% növényi összetevő, hiszen a vizet jó eséllyel nem egy zöldségből nyerték. Tehát az 5% fosszilis eredetű és anyag tartalmú termék így lesz „zöld”.
Nagy Antal, a Brilliance Tisztítószer Gyártó Kft. ügyvezetője arról beszélt, a tisztítószerekben lévő illatanyagok azért fosszilis eredetűek, mert rendkívül tartósak. Régen, a kőolaj forradalom előtt, készített illatanyagokat illóolajból készítették, de azoknak a szavatossága maximum fél év volt, addigra részben vagy egészben lebomlottak, és nem a kívánt illatot adták vissza.
„A fosszilis eredetű illatanyagokat alapvetően mesterségesen állítják elő. A kőolaj és a földgáz szénláncokból áll, amiket szétdarabolnak, majd vegyi úton újraépítenek egy molekulát. Ennek lehet pitypang vagy eper illata, de a szervezet nem ismeri fel, és olyan folyamatot indít el a szervezetben, ami nem kívánatos, nem odavaló, és hosszútávon bizonyítottan egészségügyi károsodást okozhat” – mondta.
Példaként említette az öblítőket, amik inkább funkcionálnak illatosítóként egy mosás során, hiszen más szerepük nincs, ráadásul potenciálisan veszélyesek is. Az öblítőkben fellelhető kőolajszármazékok beleívódnak a ruhaszálakba, ezek tartják ott az illatanyagokat, csakhogy később kioldódnak, felszívódnak a szervezetben, és kimutathatóvá válnak a vérben is. Mint mondta, ezért sem érdemes első hallásra elhinni egy marketingszöveget, és érdemes inkább kétszer is megnézni egy termék címkéjét, hogy valójában mit tartalmaz. Amennyiben csak annyit lát a címkén például, hogy 10-15% anionos felületaktív anyag és nincsen konkrétan odaírva, hogy az micsoda, a legrosszabbat kell feltételezni, hiszen ha nem volna gond vele, konkrétabban lenne megfogalmazva, hiszen ez lenne a termék előnye.
Éppen most fejleszt egy textilfrissítőt a magyar vállalat, ami teljesen új az egész világon. Két év alatt megszüntették a foszforsav használatát, amely az élő vizekben az algák túlburjánzását okozza és ezzel megöli a tavakat és a folyókat. A foszfát helyettesítésére használt EDTA-t is likvidálták a termékekből, ami ugyan az emberre kis mennyiségben nem káros – sőt, mérgezések esetében ezzel mossák ki a szervezetből a gondot előidéző anyagokat –, a természetben a lebomlási ideje azonban 500 év, és ezáltal nagyon környezetszennyező. Mindezek mellett a DBS nátriumsó használatával is felhagytak, amely szintén fosszilis eredetű összetevő sok más tisztítószerben.
