A 35 fokos hőségben kellemes lugas várja a látogatókat, itt kezd mesélni Jáhn Bálint a Tolna vármegyei Tevelen. „A füge szinte állandóan érik, hiszen van első és másodtermése is. Most éppen legalább 15-20 fajta érik egyszerre.” Mert a fügének rengeteg változata van, és Bálintnál összesen negyvenféle terem: sárgák, pirosak, barnák, lilák, zöldek – mindenféle árnyalatban. A családnak volt itt egy tanyája, présháza, 2017-ben felújították és kibővítették hozzá a pincét.
„Úgy kezdődött az egész, hogy a szüleim a rendszerváltás után a visszavásárolt földeken családi gazdaságot hoztak létre. Én eleinte másfelé orientálódtam, a gimnázium után tanultam borászatot, turisztikát, nyelveket. Nagyon szeretek utazni, emberekkel foglalkozni, egy olaszországi úton nagyon megtetszett a mediterrán világ, a növények, az életmód. Itt volt a terület, a pince, azt gondoltam, a mezőgazdaság felől forduljunk az Olaszországban olyan népszerű agroturizmus felé, amely minőségi turizmust, aktív pihenést biztosít.”
Több mint 500 tő, 40-féle fajta
Bálint gondosan tanulmányozta a füge igényeit, látta, hogyan próbálkoznak mások, aztán belevágott. 2018 tavaszán ültette az első hetven tövet, és azok között mindjárt tizenöt fügefajta volt. Figyelte, melyik az, amit majd nagyobb mennyiségben is érdemes lesz ültetni. Már az első évben sikeres volt. Első termés még nem volt, de a másodtermés bőséges mennyisége augusztusban, szeptemberben már bizonyította elképzelései helyességét.
„Nagyon sokan nem bíztak bennem, azt jósolták, el fog fagyni a termés, nem fogják megvenni a piacon, meg nálunk különben is a szilva az őshonos. Erre én azt válaszoltam, hogy nincs igazuk, hiszen melegszik a klímánk. Ugyanakkor ez a terület különösen kedvező: egy 210 méter magas dombtetőn vagyunk, innen lefolyik a hideg levegő a völgybe, a 110 méteren fekvő faluba. Ahol a fügeültetvény elhelyezkedik, mínusz 15 foknál nem volt még hidegebb. A hideg levegő olyan, mint a víz, mindig a mélyebb területet tölti ki. Nekem hobbim és szenvedélyem a meteorológia, 2005 óta mérem itt a hőmérsékletet. A füge mínusz 15 fokig nem fagy el. Most már több mint 500 tő terem nálam, több mint negyven különböző fajta.
Datolyaszilva és gránátalma is terem
Bálintot nyugodtan nevezhetjük a 21. századi növénytermesztés előfutárának, hiszen idejében felismerte, hogy a klíma változásához alkalmazkodni kell, és a növénytermesztés fókuszát a mediterrán világ felé fordította. A szülei még nyilván a szőlőművelést választották volna, de Bálint éppen a szőlőültetvény helyére telepítette első fügefáit. A szőlőről sem mondtak le, vendégeiknek borkóstolókat tartanak a csodálatosan hűvös pincében, és nem hiányzik a veteményes sem. Teljes a paletta, csak egy kicsit más, mint régen. „A szüleim féltettek ugyan, hogy szabad-e ekkorát újítani, de én az innovatív módszert választottam.”
Bálint nemcsak fügét termeszt, más mediterrán növényekkel is kísérletezik: datolyaszilvából is van már több száz tő a kertjében. Szép termést hoznak, a környékbeliek pedig azonnal jönnek, és elviszik a gyümölcsöt. Amikor megérett, frissen szedve is nagyon népszerű, hasonlít a sárgabarack-sárgadinnye ízére. Sokan lekvárt készítenek belőle, más meg pálinkát. Vannak még üzbég, török, olasz gránátalmák és délszaki dísznövények a gyümölcsök mellett: például egy ötszáz töves levendula ültetvény. Az ország minden pontjáról jönnek szedni. A teveli birtok előfutára egy újfajta turisztikai formának, az agroturizmusnak is.
„Építettünk egy vendégházat, sokan úgy foglalnak szobát, hogy a fügeszürettel, borkóstolóval egy időben legyen – meséli Bálint. – Most már komplex programot tudok szolgáltatni az ideérkezőknek: fügeszüretet, levendulaszüretet, szálláslehetőséget, borkóstolót, vannak a környéken túraútvonalak, lehetséges a biciklikölcsönzés. A levendulaszüretkor francia dalok szólnak, van egy kilátó, ahonnan belátni az egész környéket.”
A terület minden pontján pompáznak a fagytűrő leanderek, az olasz mandulafenyő, a kínai kenderpálma, a rozmaring, a pálmaliliomok, az olasz ciprusok, az agávé, a korallberkenye, a selyemmirtusz, örökzöld magnólia és többféle rózsa.
A lekvárhoz cukor sem kell
Bálint számára a fügetermesztés nem veszélytelen: az utóbbi időben darázsallergiás lett, nagyon kell vigyáznia, meg ne csípjék az édes ízekért rajongó rovarok. Ezért késő délután és este szedi a fügét, amikor a darazsak már elülnek. A logisztika sem egyszerű, bár mind a füge, mind a datolyaszilva „kényelmes” növény, nem kell metszeni, viszont a fügét egy-két napon belül meg kell enni, feldolgozni, hűtőben csak pár napig tartható el.
„Jól kell időzíteni a szedés időpontját. Az idők folyamán sikerült kitapasztalnom, melyiknek mi a jó, és elérni, hogy ne maradjon rajtunk a füge. De szerencsére mindent elvisznek. Már cukrászdák, éttermek is jelentkeznek – mondja Bálint. – A gyümölcseladás mellett idén belefogtunk a termékkészítésbe, van már lekvárunk, kompótunk, fügelevélszörpünk.”
A fiatalembert egyre többen keresik fel tanácsért, és nagyon szívesen ad nekik. „Nem félek a konkurenciától. Ha összefogunk, egy kamiont is meg tudunk pakolni. Távlati terveim? Szeretném fejleszteni a füge- és datolyaszilva ültetvényt. És már vannak francia és spanyol fagytűrő olajfáim is…”
Néhány fajta az ültetvény fügéi közül
Bolgár barna, Zöld óriás, Sárga óriás, Török barna (Brown Turkey), Babits, Peretta, Longue d’Août, Ronde de Bordeaux, Sultane, Szentesi barna, Dottato, Kútfeji lila, Zöld aszalódó, Egerszegi sárga, Szivarfüge, Kútfeji lila, Korai lila.
Fotó: Ambrus Marcsi, privát
